Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Dolna, Bernhard - Szabados Réka (ford.): A kánai menyegző - egy zsidó esküvő?
A kánai menyegző - egy zsidó esküvő? 39 volt az őt ünneplők közösségére (az Egyház misztériuma jelenik meg itt) és hogy ők hinni tudtak benne. De nem voltak már meghívottak és követői és ezáltal hívők? Egy lehetséges segítséget nyújthatnak a kérdés elmélyítéséhez a Sinai hegyen történt isteni kinyilatkoztatás eseményei, mivel a két Istenjelenés egymással kapcsolatban állhat. „Az Úr ezt mondta Mózesnek: Most tehát eljövök majd hozzád a felhők homályában, hogy hallja a nép, amikor beszélek veled, és higgyen neked mindörökre” (Kiv 19,9). Mózesnek hinni annyit jelent, mint engedelmeskedni Istennek, hinni benne (lásd Kiv 32). A Sinai hegyen történt Isten-jelenést megelőző események az isteni kinyilatkoztatás és a Sinai szövetségkötés által megpecsételődnek. Az Isten-jelenést megelőző esemény Izrael népének Istennel való jegyességének ideje a pusztában („így szól az Úr: Emlékszem rád, ifjúkorod húségére, jegyességed idejének szeretetére, amikor utánam jöttél a pusztában, a be nem vetett földön” Jer 2,2). „Megtesszük mindazt, amit az Úr mondott, és engedelmesek leszünk!” (Kiv 24,7). így hangzik a nép szokatlan válasza Isten hívására, amely a rab- binikus hagyomány számára a zsidó hit megértésének kulcsa. így a pusztai vándorlás az első szeretet és a bizonyítás ideje, a Sinai kinyilatkoztatás pedig Isten és népének menyegzője. Az Énekek Énekéhez írt egyik rabbinikus magyarázat így hangzik: „Csókoljon engem szája csókjával” (Én 1,2). Ezt mondták az izraeliták, amikor a Sinai hegyhez értek. Ez ahhoz a királyhoz hasonlít, aki egy jó házból való lányt akart feleségül venni. Küldött egy követet, akinek át kellett adnia a lánynak a király üzenetét. A lány így válaszolt: „Nem vagyok méltó, hogy a szolgája legyek. De ha ez így van, az ő saját szájából akarom hallani.” A küldött visszatért a királyhoz. A király látta, hogy a küldött mosolyog. Üzenetére azonban nem is ügyelt. A király azt gondolta, ha szolgám mosolyog, úgy tűnik, hogy a lány beleegyezett. - A jó házból származó lány Izrael, a küldött Mózes és a király a Szent, áldott legyen.” E szerint az értelmezés szerint minden zsidó esküvő két részből áll: az eljegyzésből (erusin) és a felemelésből, az esküvőből. Ilyen módon válik jelenvalóvá Izrael története a jegyespárnál az ünneplő gyülekezetben és járja végig a hit próbájának útját a megvallott hitig, amely a szövetségkötésben (házasságkötésben) pecsételődik meg. Mielőtt egy hagyományos zsidó jegyespár elérkezik az esküvőre, a vőlegény és a menyasszony különböző helyen vannak. A vőlegény a vőlegény asztalánál ül örömteli hangulatban apjával és a menyasszony apjával egy teremben rabbiktól, férfirokonoktól és barátoktól körülvéve, ahol kora délután a mincha-imát mondták. Ők köszöntik a vőlegényt, énekelnek és írásmagyarázatát énekekkel szakítják meg. Hogyan készüljön fel házasságkötése napján egy beszédre? Itt pecsételik meg a ketubát, a házassági szerződést, amely elsősorban a menyasszony
