Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Rebic, Adalbert - Török József (ford.): A borrá változott víz: a kánai menyegző mint jel
34 Adalbert Rebic zeshez: »Menj vissza a néphez. Ma és holnap készüljenek elő, mossák ki ruhájukat, és harmadnapra legyenek készen. Holnapután (vagyis harmadnapra) az Úr az egész nép szeme láttára leszáll a Sínai-hegyre«” (Kiv 19, 10-11). A rabbik ezt a szentírási szakaszt úgy magyarázták, hogy Isten adta a törvényt (torah) Mózesnek „harmadnapra”. A zsidó liturgiában ez a sátoros ünnepre való felkészüléskor (Lev 23,33-36) nyilvánult meg, amikor az ünnepet megelőzően három napon át imádsággal, áldozatokkal, önmegtartóztatással készültek fel.7 A szent közösségbe összesereglett nép ünnepélyesen megújította a szövetséget Izrael Istenével. Qumránban ilyen, szövetségmegújító ünnep nyomai maradtak fenn.8 Jánosnak ismernie kellett egy ehhez hasonló hagyományt. 3. A GALILEAI KÁNÁBAN VÉGHEZVITT JEL A MESSIÁSI JAVAK JELE, MELYEKHEZ AZ ÚJSZÖVETSÉG IS TARTOZIK A jó borra és a menyegzőre lehet támaszkodni e csodajel tartalmának további föltárásakor. A judaizmusban a jó bor az eszkatologikus javakhoz tartozott. A bor hasonló jelentésével az Ószövetség több helyén lehet találkozni. Jákob imigyen áldja meg Júdát: „Nem tűnik el a jel Júdától, sem a királyi pálca a lábától, amíg le nem róják neki az adót, és a népek nem engedelmeskednek neki. A szőlőtőhöz köti csikóját és a szőlővesszőhöz a nőstény szamár fiát. Borban mossa köntösét, s a szőlő vérében ruháját” (Tér 49,10-11). A termőre fordult szőlő, a jó, édes bor az eszkatologikus javak jelei. A rabbik így magyarázták ezt a szövegrészletet. A „szőlő vére” szerepel Mózes énekében (MTörv 32,14). A rabbik ezt a helyet szintén eszkatologikus értelemben magyarázták. Szerintük abban az időben, amikor a Messiás eljön, minden szőlőfürt olyan nagyra fog nőni, hogy szekér kell egy-egy fürt szállításához. Más próféták (Ámosz 9,13; Joel 4,18; íz 25,6 és az Én 5,1) az eszkatologikus idők beköszöntét a jó és bőséges bor jelével hirdetik meg. Az Újszövetségen túlmenően, a kánai menyegzőn borrá vált víz Krisztus megváltó és üdvhozó Igéjét is jelenti, az ő Evangéliumát. így lehet kapcsolatot teremteni a Sinai hegy és a kánai menyegző között. A törvényt (torah') Mózes a harmadik nap kapta, a kegyelem és az igazság Isten új népére a ká7 Lásd M. Mc Namara, The New Testament and the Palestinian Targum to the Pentateuch, Rome 1966, 258-259; D. Le Deaut, Introduction ä la littérature targumique, Rome 1966,90-101. 8 Lásd a kumráni közösség rendjét (héberül Serek ha-Jahad): 1 QS 1,18-11,26.
