Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Gourgues, Michel - Török József (ford.): "Kinyilatkoztatta dicsőségét": Az immanens és a transzcendens találkozása János evangéliuma 2,1-11-ben

Kinyilatkoztatta dicsőségét

29

IV. JELENET (2,11): HATÁSOK A MÉLYSÉGBEN

Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában.

Kinyilatkoztatta dicsőségét,

s tanítványai hittek benne.

A végső szakasz megmutatja a történtek mélységét és célját. Amit Jézus tett, az nem csupán a menyegzőn részt vevők várakozását és igényét elégítette ki, hanem, a lét mélyebb síkján jelként fogható föl, Jézus megmutatkozásaként, vagyis nem más, mint felszólítás arra, hogy benne higgyenek. A valóság, az emberi tapasztalat-megtapasztalás Jézus művével találkozik, benne beteljesedik, ugyanakkor nagyobb horderejűvé, mélyebb értelművé válik. A menyegzői lakoma „megmentése”, vagyis a borról történt gondoskodás Jézus dicsőségének megmutatkozásává, Isten „áthaladásának” jelévé vált.

„Kinyilatkoztatta dicsőségét": a 2,4-ben említett, még el nem érkezett óra értelme itt világosodik meg. Jézus minden csodajele végeredményben misztériuma egy részének leleplezése -János itt kifejezetten hivatkozik a kezdetre, és az utolsónál ismét szó esik a dicsőségről (11,4) -, és a dicsőség ezen részleges és előzetes megnyilatkozására utalva mutatkozik majd meg Jézus órájának elérkeztekor (12,23; 17,1) a maga teljességében.

„S tanítványai hittek benne”: az evangélista szemében ennek a történetnek ez az elsődleges értelme, haszna. A kánai menyegző mintegy befejezi az első tanítványok Jézushoz csatlakozását, ami az 1,29-ben kezdődött. Amint Jézus tette az anyagi dolgok síkján hozott változást, a csodajel lelki téren végezte el ugyanezt.

Jézus és a tanítványok kapcsolata miatt kellett elmondani a történteket. Az evangélista Jézus anyjának hitéről a történet végén hallgat. Valójában ez a hit már az első részben jelen volt, ha nem is kifejezetten hangsúlyozva. A 2,5-ben olvasott reakció sugallja, hogy Máriában megvolt a hit mint nyitottság Isten akarata irányában és a Jézusra való bizalomteli hagyatkozásban, ami a jel beteljesedését megelőzte, és ez a megfelelő álláspont (Jn 4,48.50). Mária hite megelőzte a csodajel hatására csatlakozott tanítványokét. A 2,4- ben „asszonynak” nevezvén őt, Jézus anyjának jelzi az új feladatkört, ami az övé lesz, vagyis Atyja műveit megteszi (vö. 9,4). Anyja hitét látván Jézus hozzákezdett küldetése beteljesítéséhez. Mária mint anya egyfajta módon elvesztette fiát, aki ezentúl teljes mértékben annak szolgálatára szenteli magát, aki őt küldte. Két futólagos említéstől eltekintve (Jn 2,12 és 6,42) az evangélium Jézus anyját többé nem szerepelteti, egészen a kereszthalálig (19,25-27). Ott, abban a pillanatban, amikor a halál fogja tőle elvenni a fiát,