Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Szuromi Szabolcs Anzelm: Európa mint kulturális koncepció

172

Szúromi Szabolcs Anzelm OPraem

tematikus megőrzésében, rendezésében, értelmezésében, átadásában és elterjesztésében látunk. Ez a folyamat teremti meg azt a szellemi homogenitást, amit az egységes latin kultúra, oktatás; vallási, irodalmi, politikai írásbeliség; a pénzverés, harcászat; és erkölcsi síkon a közös életpéldák: a szentek tisztelete és a zarándoklatok jelentenek.12

3. Az Európa-szerte alapuló szerzetesházak könyvtárai azok, amelyek megőrzik az ókor tudáskincsét az érett középkor gondolkodói számára, hogy majdan a megalapuló egyetemeken ezt az ismeretet is fel tudják használni Európa szellemi újjászületéséhez. A szerzetesek azok, akik másolják a különböző kéziratokat nemcsak a saját monostoruk, hanem más szerzetházak számára is. Ha fogalmat akarunk alkotni arról, hogy miként festett egy szerzetesi könyvtár állománya a XI. században, elég, ha csak egy pillantást vetünk az egy benedeki regulát követő magyarországi monostor, a mai Pannonhalma, 1093-ból fennmaradt könyvjegyzékére. A körülbelül 250 művet felsorakoztató listán megtaláljuk a liturgia végzéséhez elengedhetetlen könyveket, Szent Benedek reguláját, Cassianus Collectiones-ét, bibliai részleteket, Nagy Szent Gergely pápa írásait, Sevillai Izidor Etymologiae-jét. De bőségesen találunk klasszikus szerzőket is, Cicero, Cato és Lucanus műveit.13

4. A XII—XIII. század szellemi átalakulásával párhuzamosan megindul az újfajta városiasodás. Ez alatt a folyamat alatt elsősorban olyan újfajta központok kialakulását értjük, amelyek magukban hordozták az ipar fejlődését, a polgárság megszerveződését, sajátos kiváltságok megjelenését, és nem utolsósorban, egy világi értelmiségi réteg kifejlődését. Különösen is kiemelkednek azok az új települések, amelyek a kereskedelmi csomópontokon jöttek létre, így virágzó városokká válhattak.14 A városok irányításához, tevékenységük megszervezéséhez sok képzett, mégpedig nem csak írni-olvasni tudó emberre volt szükség, akiknek az oktatásában a fejlődő egyetemek töltötték be a vezető szerepet.

5. Európa „európaizálásában” kulcsszerepet tölt be tehát, az egyetemi oktatás megjelenése és széles körű elterjedése.

12 R. Bartlett, The Making of Europe, 291. P. Riché, Education and Culture in the Barbarian West, Sixth through Eighth Centuries, Columbia SC 1976.

13 Csapod: Cs., „A középkori magyarországi könyvtárak története”, in Kódexek a középkori Magyarországon, Budapest 1985, 19-33, különösen 19-20.

4 R. Morris, „Northern Europe invades the Mediterranean, 900-1200”, G. Holmes (ed.), The Oxford History, 165-221, különösen 216-219.