Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Marsaux, Jacky - Török József (ford.): Sportolás és lelki élet
156 Jacky Marsaux zi szabadság érzetével jár és erősíti az akaratot. Sok sportoló a remélt teljesítmény miatt fölfedezi a böjt bizonyos formájának pozitív erényeit. 3. A vállalt eredetiség: Az aszkézis az egyszerű életvitelben valósul meg, ami a környezetétől többé-kevésbé elkülönít, ami szakít a környezet életvitelével. Bemard Faure, több televízió-adó tanácsadója a hosszútávfutóvá válást a szerzetesrendbe való belépéshez hasonlította. Ez problémát jelenthet a hozzátartozókkal, nevezetesen a családi életben. Ez a gyakorlat, vagyis az elkülönült életmód elszakít a többiektől. Nem csupán az edzéssel töltött időről van itt szó, hanem a vállalt életmód egészségügyi vonatkozásairól. Nem a ruha teszi a hosszútávfutót, amint a szerzetest sem a ruha teszi. A jelöltnek, hogy célkitűzését megvalósítsa, számos mindennapi döntés segítségével kell közelednie az alapvető irányultsághoz, amit magának választott. 4. Az erőfeszítés mérséklése: Az atléta ugyanúgy, mint az aszkéta ellenáll a mindig több kísértésének, az erőfeszítés öncélú kultuszának. A tesztek és a lehetőségek határainak figyelembe vétele lehetővé teszik az ésszerű fejlődés ütemének megbecsülését. Egy sportoló - futott és készült a keresztségre - írta nekem: „Isten bennünket a bölcsességre hív, mégha meg is ad minden lendületet, mi emberek maradunk és törődni kell testünkkel. Sportoláskor a fizikai erőkifejtésnek az ésszerűség határai között kell maradnia és azt mindig kövesse elégséges pihenés.” Ez a barátom rátalált a nagy lelkivezető, Szent Brúnó meglátására, amikor a rendalapító az egyik kartauzi szerzetesnek a következőt írta: „Ha az íj állandóan kifeszített állapotban van, erejét veszti és föladatához kevésbé alkalmassá válik.”8 A legszigorúbbnak tartott szerzetesrend alapítója jó érzékkel a lazítás néhány lehetőségét azért tanácsolta, hogy az aszkézis építő jellegű és felszabadító legyen. Ezek közül a legnyilvánvalóbb pontosan egy fizikai gyakorlat, a heti hosszú, közösségi séta. 5. A szabadon elfogadott megpróbáltatások: A be nem avatott gyakran és zavarodottan kérdezi, miért vállal valaki annyi kényelmetlenséget. A sportolás normális esetben „ingyenes” jellegű, vagyis haszon nélküli, hacsak nem használják föl kereskedelmi-reklám célokra. Bizonyos szenvedély motiválhatja a sport-teljesítményt, még ha az szerény is. Ehhez hozzáadódik a többet teljesítés diadalérzete, ami igazi kultusszá válhat. A keresztény lelkiség nem nyújt lehetőséget ilyesfajta teljesítmény-központúsághoz. Az életszentség nem 8 Saint Bruno, „Lettre ä Raoul le Verd”, in Lettres des premiers chartreux, SC 88, Cerf, Paris 1962, 71.
