Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Spieker, Manfred - Szax László (ford.): "Menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet"
112 Manfred Spieker A legitim pluralizmus, mely politikai, gazdasági, szociális, illetve kulturális területen bizonyos keretek között - melyekre még vissza kell térnünk - elfogadandó, előfeltétele a cselekvés dialógusának. A katolikusok között sem jelenti az azonos vallás azt, hogy például a fegyverkezés, EU-bővítés, munkaerőpiaci- vagy adóreform kérdésében ugyanazt az álláspontot kell elfoglalniuk. Az emberi jogok védelme ugyanakkor jó talaja a cselekvés dialógusának az igazságosság, a béke és a szabadság védelmében. A pápák, a II. Vatikáni Zsinat és különösen II. János Pál pápa mindig is szorgalmazták ezt az együttműködést és ehhez alkalmas eszköznek az Egyház szociális tanítását ajánlották. Végül a negyedik forma a vallási tapasztalatok párbeszéde. Ebben a különböző vallásokhoz tartozók megosztják egymással szellemi gazdagságukat. Az egyik XX. században alapított katolikus mozgalom, mely különösen magáénak tekinti a dialógusnak ezt a formáját és a különböző vallások hívei közötti egység megteremtésére törekszik, a Chiara Lubich által 1944-ben életre keltett Fokoláre-mozgalom. Az imáról, az elmélkedésről, a hitről és az istenkeresésről szóló eszmecsere az értelme a párbeszéd eme formájának, mely a tudós teológusok dialógusával fedésben lehet. A vallási tapasztalatokról szóló párbeszéd egy nagy közös cél, például a világbéke megteremtése szolgálatába állítható. Ha mondjuk ennek keretében közösen imádkoznak, az nem azt jelenti, hogy közös imát mondanak valamely szinkretikusan összerakott felsőbb hatalomhoz, hanem hogy mindenki saját hagyományainak megfelelően az imának szenteli magát. A keresztények a Jézus Krisztusban kinyilatkoztatott háromszemélyű egy Istenhez imádkoznak. Ha végül a vallások közötti párbeszéd határairól beszélünk, akkor azt kell mondanunk, hogy a legfontosabb határról már kimerítően szóltunk. Ez a határ az igazság kérdése. Ha az igazság kérdését a jobb megértés vagy a korrektség végett elkerüljük, alapjaiban sérül a vallásközi dialógus. Ennek következtében lehetetlenné válik egy emberibb társadalomért való fellépés, a legjobb cselekedetekért vívott vetélkedés, melyek a lessingi hagyományok szerint fontosabbak, mint az igazság kérdése. Az igazság kérdése és a jó kérdése egymástól elválaszthatatlan. Egy másik fontos határa a vallások közötti párbeszédnek az igazságosság, a béke és a szabadság céljaiért való fellépésből adódik. Ha a vallásközi párbeszédnek különösen ezen célok eléréséhez kellene hozzájárulnia, akkor szükséges beszélni az egyes vallások azon elemeiről is, melyek szemben állnak a szociális igazságosság, a béke és a szabadság támogatásának lehetőségével. Egyes vallásokban, például az iszlámban, nem kevés ilyen elem található.
