Communio, 2003-2004 (11-12. évfolyam, 1-4. szám)
2003-2004 / 1-4. összevont szám - Az öröm - Zupet, Janez - Török József (ford.): A kereszt által jött az öröm a világba
A KERESZT ÁLTAL JÖTT AZ ÖRÖM A VILÁGBA 7 dolata végigvonul az egész levélen: „Örüljetek az Úrban szüntelenül! Újra csak azt mondom, örüljetek” (4,4). Pál a híveket „örömének”, „koronájának” (vö. Fii 4,1) nevezi. Az ókorban a korona az öröm, a méltóság, a győzelem jele. Az apostolok segítenek a hívek örvendezésében. Szent Péter Krisztusról szólva fölkiált: „Noha nem láttátok, mégis szeretitek; bár most sem látjátok, mégis hisztek benne. De mivel hisztek, ujjonghattok a megdicsőültek kimondhatatlan örömével” (lPt 1,8). Isten Fiát dicsőítvén, a Zsidókhoz írt levél Isten szájába adja Krisztus dicséretét: „Az igazságot szereted, a gonoszságot gyűlölöd, azért kent föl Isten, a te Istened, a vigasság olajával minden társad felett” (Zsid 1,9). A Szentírásban az olaj a bőség és az öröm jele. A „vigasság olaja” itt magát a Szentleiket jelenti. Az apostolok minden kor emberét hívják, hogy fogadja be a Krisztussal való közösségük örömét: „S azért írjuk ezeket nektek, hogy örömünk teljes legyen” (ÍJn 1,4. vö. 2Jn 12). Nincs nagyobb okuk az örvendezésre, mint arról értesülni, hogy a hívek igazságban élnek. A híveket keresztény összetartás tudata jellemzi: „Azokkal, akik örülnek, örüljetek, s a sírókkal sírjatok” (Róm 12,15). Vagy: „Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele” (lKor 12,26). Propter lignum venit gaudium in universo mundo Nyilvánvaló tehát, hogy az öröm a keresztény hívő lényegi jegye. A kérdésre - mi a forrása? - az egyedül helyes válasz: a keresztény öröm Krisztus húsvéti misztériumából forrásozik - szenvedéséből, halálából, föltámadásából és megdicsőüléséből.
