Communio, 2003-2004 (11-12. évfolyam, 1-4. szám)

2003-2004 / 1-4. összevont szám - Az öröm - Bolberitz Pál: Keresztény örökségünk

KERESZTÉNY ÖRÖKSÉGÜNK

73

szüntetve, megőrizve és felemelve megoldja Isten és a világ különböző viszonyának kérdését, mondván, hogy a kereszténységben a megtestesülés megjeleníti az örökkévalóságot az időben, továbbá az időbeliségnek az örökkévalóságba integrálását a feltámadás által. így megjeleníti az istenit a világban, a transzcendensei az immanensben, az immanensei a transzcendensben Jézus Krisztus erejében. Hegel azt mondja, hogy a legtökéletesebb vallás a kereszténység, mert a legtökéletesebben oldja meg minden vallás alapvető kérdését, az Isten és a világ közti viszony problémáját.

A következő érték, ami a hetedik érték, amit a kereszténység Európának adott, a hátrányos helyzetűek felkarolása. Ez enyhén szólva ismeretlen fogalom volt mind az ókorban, mind a népvándorlás korában, egy olyan világban, amely a győztesnek adott igazat, és ami szerint a vesztest el kell pusztítani, vagy pedig jó esetben rabszolgaként tartani. Még a mai világban is vannak olyan kultúrák és civilizációk, amelyek természetes dolognak tartják a vesztesek eltiprását, a Taigetoszról való letaszítását - persze képletes értelemben - és ezzel szemben egy egészen új mozzanat jelent meg az európai kultúrában. Azt az embert, aki a versenyben valamilyen módon lemaradt - akár testi, akár szellemi értelemben -, segíteni kell, és nem lenézni. Ez a beállítottság egy egészen sajátos keresztény erény, amely életre hívta a caritas mozgalmakat, mert a kharitasz szeretetet jelent. Továbbá ezzel kapcsolatos a tolerancia is, amely türelmet hirdet mindazokkal az emberekkel szemben, akik más véleményen vannak, akikről a mai világban úgy beszélnek, mint akik a szociális hálóba hullottak. Ezekkel az emberekkel szemben türelmesnek kell lenni, s ez keresztény erény. Még egy John Locke is, aki anglikán vallású volt, és nagyon nagyra értékelte a toleranciát, híres Tolerancia levelében, amely a felvilágosodás ko-