Communio, 2003-2004 (11-12. évfolyam, 1-4. szám)

2003-2004 / 1-4. összevont szám - Az öröm - Török József: A képtisztelet történetének fontosabb állomásai

A KÉPTISZTELET TÖRTÉNETE

65

ológiai művek a 17. században Máriát a kegyelem trónusaként- táblájaként (Propitiatorium) tárgyalták, az ószövetségi frigyláda tetejének titulálták, ami az engesztelés táblája volt.31 A Sub tu- um praesidium kezdetű antifóna kérése - engeszteld meg nekünk szent Fiadat - alapján igazoltnak vélték, hogy a Mária- kegyképek az oltárok fölött, központi helyet kapjanak.

A középkor végétől a fekete Madonnák terjedtek el egyre nagyobb számban a kegyelemkép mindkét értelmében; majd a barokk korban a Segítő Mária és a Jótanács Anyja kegyképtí- pusok a Pieták mellett.32 Egy-egy szobor kegyelemképpé válhatott rendkívüli események folytán. Például ha csodás módon találták meg, vagy sérthetetlennek bizonyult tűzvész, természeti katasztrófa esetén. Ennek ellenkezője is történhetett, ha fegyverrel megsértették a szobrot, képet, mire az emberi módon vérzett. A kegyelemképeken könnyezés, verejtékezés, vérzés jelei mutatkozhattak, s ezekről az eseményekről kimerítő jegyzőkönyvek készültek.

A pistoiai zsinat 1786-ban a kor febroniánus és janzenista szelleme befolyásának engedve a szentképek tiszteletét négy tételében támadta és a Szentháromság ábrázolásait el akarta távolítani a templomokból, a Boldogságos Szűz képeinek különös tiszteletét pedig helytelenítette. VI. Piusz pápa 1794. augusztus 28-án elítélte a helyi zsinat tévedéseit és a képtisztelet helyességét hangsúlyozta.33

31 Propitiatio, propitiatorium, Propitriatrix kifejezések Szűz Máriával kapcsolatban az egyházi szerzőknél, lásd: Polyanthea mariana. In: Summa aurea de laudibus Beatissimae Virginis Mariae. Collegit: Joannes Jacobus Bourassé, edidit Jean-Paul Migne. Paris, 1862. Tomus decimus, columna 150-153.

32 Bruckner, Wolfgang: Gnadenbild. In: Lexikon für Theologie und Kirche 4, Freiburg, 1995. 790-791.

33 Fila - Jug i. m. 477.