Communio, 2003-2004 (11-12. évfolyam, 1-4. szám)

2003-2004 / 1-4. összevont szám - Az öröm - Török József: A képtisztelet történetének fontosabb állomásai

64

TÖRÖK József

alakokkal ábrázolható lenne.” Itt nyilvánvalóan az Atya ábrázolására utalnak, mert Krisztus ábrázolhatósága kezdettől fogva a megtestesülésen alapul, hiszen földi élete során szemmel látható volt. A zsinati atyák kijelentését Szent Ágoston ihlette, aki az Atya elképzelésének túlzottan emberi módozatától óva intett. „Vigyázzunk, nehogy Istent tiszteletreméltó aggastyánnak képzeljük el. Látni akarod Istent? Gondolj arra: Isten a szeretet. Milyen formája van a szeretetnek? Senki nem tudja megmondani.”27

Vili. Orbán pápa 1642. március 15-én rendelkezett a szentek kép és szobor általi ábrázolásáról, valamint a kegyszobrok öltöztetéséről, kimondván, hogy ezek csak a legrégibb hagyományokat követő módon megengedettek.28

A hitújítás képtisztelettel kapcsolatos elutasító magatartását Michael de Molinos is magáévá tette, mert azt állította, hogy „aki az imádságban képeket, alakokat, képmásokat használ fel és a saját fogalmait, nem imádja Istent lélekben és igazságban (vö. Jn 4,23).”29 Ezt az állítást a Szent Officium az 1687. augusztus 28-án kelt rendeletében és a Caelestis Pastor kezdetű, 1687. november 20-án kelt rendelkezésében elítélte. A sok vitát kiváltott janzenizmus pedig azt vallotta, hogy „kereszténynek tilos az ülő Atyaisten képmását templomban elhelyezni.”30 A Szent Officium 1690. december 7-én elítélte ezt a nézetet.

A kép- és ereklyetisztelet a Trienti Zsinat tanítását népszerűsítő Catechismus Romarms (1566) elterjedésével a barokk kori Egyházban hatékony eszköze volt a lelkipásztorkodásnak. A Szűz Mária szerepét továbbgondoló teológusok által írt mari27 In Epist. Joannis ad Parthos VII. 10. in: PL 35, 2034 a.

28 Magnum bullarum romanum. Tomus quintus. Luxemburg, 1742. 365-366.

29 Fila-Jugí. m. 416.

30 Fila - Jug i. m. 425.