Communio, 2003-2004 (11-12. évfolyam, 1-4. szám)

2003-2004 / 1-4. összevont szám - Az öröm - Schlier, Heinrich - Kürnyek Róbert (ford.): Az új pászka

AZ ÚJ PÁSZKA

29

Emberfia, aki megy, hogy kiadassák, étkezés közben, melyben az általa megáldott kenyérben, amit a tizenkettőnek szétoszt, saját magát teljes valóságában (leibhaftig) adta. Az asztaltársaság veheti és „veszi” is őt magát az elfogadott kenyérrel, amit szava révén saját magával egyenlővé tesz. Őt magát veszik ezzel a kenyérrel. Mást nem emlit Márk és az ő hagyománya az új pászkalakomának erről a részéről. Az értelmezése azonban elkezdődik már a páli hagyományban: „test ... értetek” (lKor 11,24) és folytatódik Lukácsnál: „mely értetek adatik” (Lk 22,19). Mindez következetes továbblépés. Azonban ennek az étkezésnek a csodáját - azaz Jézus önátadását a jelenlétét megalapozó szó által - hangsúlyozza és megerősíti Jézusnak a második cselekvése, más, a lakoma során szintén elhangzó szavával együtt. Itt is érthetővé válik a különbség a régi pászkalako- mától. A kelyhet Jézus áldja meg, nem valaki az asztalkörből. Beszámolónk folytatja: 23v.: „azután fogta a kelyhet” - hogy mikor, azt nem mondja pontosabban, bár Márk úgy gondolja, hogy az étkezés közben, s Máté követi őt ebben, miközben Lukács és Pál „az étkezés végén”-t mondanak - „hálát adott” illetve „megáldotta” „és nekik adta” - majd pedig Lukács és Pál esetében kijelentésként, Mt 26,27-ben pedig parancsként fűzi hozzá: „igyatok ebből”. Ehhez kapcsolódik a 24v.-ben a kísérő és magyarázó szó, melyben szintén az odavitt kenyér és bor eggyétevése (ln-eins-setzung) vele, az odavivővel végbemegy. „Ö pedig így szólt: Ez az én vérem, az új szövetségé, mely sokakért kiontatik”. Lk 22,20 és Pál az lKor 11,25-ben a kehely szavait valamiképpen hasonlóvá tette a kenyér szavaihoz: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amely értetek kiontatik”. Ez a megformálás inkább liturgikus. Jézus vére ez a kehely, illetve annak tartalma, a bor, s a vér ugyancsak ő maga, az ő odaadott életében.