Communio, 2003-2004 (11-12. évfolyam, 1-4. szám)

2003-2004 / 1-4. összevont szám - Az öröm - Semjén Zsolt: Egyházpolitika, egyház és politika

EGYHÁZPOLITIKA 101 nőtt? Például a hitoktatás területén. Miért? Mert kikötöttük tör­vényben és a szerződésekben, hogy a hitoktatói bér az átlagos pedagógus bér alapján kerül megállapításra. Tehát ha nő a pe­dagógusbér, akkor automatikusan nőnie kell a hitoktatási pénz­nek is. Nőtt az ingatlanrendezési pénz is. Egy fillérrel sem nőtt jobban, mint amennyivel az infláció emelkedett. Nőtt az 1%-os költségvetési keret, de azért, mert mi 0,5-ről 0,8-ra emeltük a kiegészítés mértékét. Viszont minden olyan területen, ahol a kormány dönthette el, hogy ad vagy nem ad, ott bizony csök­kent, például az egyházi műemlékek rekonstrukciós kerete 4 milliárdról 1 milliárdra csökkent. Ha mindent összevetek, akkor azt kell mondanom, hogy az egyházi felsőoktatási beruházási keret a felére csökkent. A szociális és egészségügyi beruházási keret megszűnt. Nem is beszélve a megfojtott Széchenyi-terv- ről, amiben jócskán voltak egyházi célok. Sorolhatnám ezeket, de talán nem lenne szerencsés. Látható, hogy ahol végrehajtot­ta a jelenlegi kormány a polgári kormány szerződéseit és az ál­talunk hozott törvényeket, ott nőttek az összegek, azokon a te­rületeken pedig, ahol diszkrecionális joga volt, ott csökkentet­ték. Ebben a tekintetben a történelmi egyházak nem tiltakoztak. Tehát nem pénzről van szó. Akkor miről? A vallásszabadság kérdéséről. Két ilyen terület van, ahol komoly konfliktusra ke­rült sor: az 1% kérdésében, és a szociális törvény módosításá­nak a tekintetében. Ahhoz, hogy az 1%-os problémát pontosan meg tudjuk ra­gadni, ahhoz 1997-ig vissza kell lépnünk az időben, amikor az 1%-os modell bevezetésére hivatkozva megszüntették a hitéleti támogatást, sőt akkor még a hitoktatás állami finanszírozását is. Ez a konstrukció eredetileg úgy nézett ki, hogy mindenki annak az egyháznak utalhatja a saját személyi jövedelemadója 1%-át -

Next

/
Thumbnails
Contents