Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 2. szám - Misztériumaidban Téged talállak - Schilson, Arno - Török József (ford.): A liturgia a misztériumok hatékonyságának és jelenlétének a helye

8 Arno SCHILSON gibb dimenziójukban „a misztériumok jelenlétét” jelzik és valósítják meg - ez a meggyőződés döntő jellegű. Ez a felfogás teljesen különbözött a kortárs teológiai gondolkodástól, a szentségek akkori „olvasatától”. Nem a szentségek hatékonyságának a követelményéről van szó, ami csak föltételesen és külsődlegesen kötődne a liturgikus ünnepléshez. Casel újabb meg újabb erőfeszítések árán megkísérli előtérbe állítani magának az üdv-eseménynek a jelenlétét a szentségekben és azok liturgikus megvalósulá­sában. Számára a szentségek lényegileg és tisztára „misz­tériumok”, szent cselekmények, amelyek során az, aki je­len van, saját maga is valóságosan részt vehet Jézus üdvö­zítő művében, ami a liturgiában megjelenül. Casel mélysé­gesen átérezte a lehető legvalóságosabb módon, hogy az üdvösségnek ez az eseménye Krisztusban megvalósul. Számára Krisztus jelenléte a kultuszban minden egyebet magába foglal, oly módon, hogy Jézus életének a legjelen­téktelenebb, kicsinynek tűnő részlete sincs kizárva ebből a liturgikus aktualizációból. A megtestesüléstől és epifániától kezdve, végig Jézus földi életén, keresztsége, színeváltozá­sa, keresztre feszítése állomásaival, egészen föltámadásáig és mennybemeneteléig, Casel nem hagyott ki egyetlent sem, minden erőfeszítését Jézus (teljesen egész) élete misztériumainak szentelte. Számára a keresztény élet lé­nyege és alapja fölfoghatatlan volt ezen misztériumok szüntelen aktualizációja és a keresztény hívő befogadó nyi­tottsága nélkül. Ebben az összefüggésben Casel nagyon is konkrét és egzisztenciális módon megértette, milyen sorsközösség köti a keresztény egyént Krisztushoz és üdvözítő művéhez. Ezt a Krisztussal való szoros közösséget, és a Krisztust kö-

Next

/
Thumbnails
Contents