Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Štrukelj, Anton - Papp Tibor (ford.): Az ikonok szellemi szépsége

AZ IKONOK SZELLEMI SZÉPSÉGÉ

25

nyes. „Az ortodox egyház számára a szépség a győzedelmes Isten királyi palástja: »Király lett az Úr, fölségbe öltözött« (Zsolt 92). Az emberi síkon a szépség egy műnek az isteni megkoronázása; a kép és a mintakép azonossága. A vallásos művészetben a szépség, akárcsak a profán művészetben, önmagában is érték; tulajdonképpen a mű célja.”14

Az ikon már önmagában véve szakrális értékkel bír; szellemi erőt hordoz, a láthatatlan világot mutatja meg. Ezért az ikon a szemlélőben a szépség szeretetét (Philo- kalie) ébreszti fel. Nagy Szent Bazil ezt írja: „Az emberek természetüknél fogva vágynak a szépre”.15

Jelenlévő valóság

A legnagyobb szépség, az isteni, egy műalkotáson keresztül is megmutatható. A színek láthatóvá teszik azt, ami lényegét tekintve láthatatlan. Ezzel a művészet aktuális problémája előtt állunk, ahogy T. Spidlík állítja: „Hogyan lehet a materiális jel az immateriális szimbólumává? A lélek teste? A vallásos képek művészetében a probléma egy lényegesen magasabb szintre van emelve: Hogyan lehet valami, ami a teremtményi világhoz tartozik, az Isten, az isteni jelképévé?”16

A kérdésre adott válaszában Spidlík megmutatja, hogy az ikonban valóban a láthatatlan világ válik nyilvánvalóvá.

14 L. Ouspensky, L'icone, vision du monde spirituel. Quelques mots sur son sens dogmatique, Setor, Paris 1948, 13.

15 Nagy Szent Bazil, Regulae fusius tractatae, in: PG 31, 912A.

16 T. Spidlík, L’icone, manifestation du monde spirituel, in: Gregorianum 61/3 (1980) 539-554, itt 539. Ugyanő, in: Dictionnaire de spiritualité VII/2, 1229-1239.