Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Štrukelj, Anton - Papp Tibor (ford.): Az ikonok szellemi szépsége

24

Anton STRUKEU

Evdokimov ezt írja: „A világ semmiből való megteremtésekor a Teremtő, az isteni költő, megkomponálja a »hat napos szimfóniát«, a Hexaémeront, és látja, hogy minden egyes tette, minden egyes felvonás Szépet hoz létre. A teremtéstörténet görög szövege a kálón - szép szót használja és nem az agathón-1, ami jót jelent; a héber szó egyaránt jelenti mindkettőt'’.11

A szépség rendkívül erős vonzóerővel rendelkezik. A teremtmény ragyogásában ellenállhatatlan varázs rejtőzik. A szépség megtapasztalása és az efölött érzett elragadtatás két egymáshoz rendelt mozzanat. Senki sem tapasztalja meg a szépséget anélkül, hogy előtte el ne ragadtatna tőle, és senki sem lehet elragadtatva a szépségtől, anélkül, hogy meg ne tapasztalná.11 12

A szépség egyértelmű. A szépségtől elvarázsolva, az ember azt a dicsőséget látja , melynek ragyogása minden teremtmény szívéből dicsőítő éneket csal elő. „Az ikon egy doxológia, örömet sugároz és a maga módján Isten dicsőségét énekli meg. Az igazi szépség nem igényel igazolást. Az ikon semmit sem igazol; az ikon mutat valamit; ragyogó evidenciaként Isten létének »kalokagathos«-szerű érvévé lesz.”13 Nagyon jellemző, hogy a görög zseni a Szépet és a Jót egyetlen fogalomban egyesíti, mely az Igaz helyét adja meg. „A Szép az Igaz ragyogása”, mondta Platón.

A Szép szemlélése nem csak esztétikai, hanem vallásos cselekedet is. Az ikonok szemlésére ez különösen is érvé11 P Evdokimov. L’art de l’icőne. Theologie de la beauté, Ed DDB, Paris 1972, 11. kk.

12 Vö. H.U. von Balthasar, Herrlichkeit, Eine theologische Ästhetik, Bd. I.: Schau de Gestalt, Johannes Verlag, Einsiedeln 1988, 10.

13 P- Evdokimov.i.m., 157.