Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Gál Ferenc: A misztériumok értelme
A MISZTÉRIUMOK ÉRTELME 17 atyák oikonómiá-nak, Isten háztartásának nevezték. A pontos teológiai fogalmazás, a terminológia megállapítása főleg a tévtanítokkal folytatott viták eredménye volt. De a teológiai szemlélet nem szakadt el a Szentírástól, hanem inkább annak helyes értelmezésére törekedett. Egyidejűleg magától adódott a vágy, hogy „Jézus életrajzát” is összeállítsák. Az igehirdetés pedig megkívánta, hogy az egyes eseményeket, kijelentéseket az életre alkalmazzák és levonják belőlük a gyakorlati következtetéseket, így Krisztus példája az erkölcsi és aszkétikus életnek is vezérfonala lett. A Szentírásnak ez a felhasználása megmaradt napjainkig. Közben az első időktől kezdve az Egyház a maga közösségi életében is megemlékezett az egyes misztériumokról. Ezekkel hozta kapcsolatba ünnepeit és liturgikus cselekményeit. így alakult ki az egyházi év, amelynek segítségével a hívő meglátta, hogy ő is benne él Krisztus misztériumaiban. A II. Vatikáni zsinat ezt a tudatosítást még erősebben nyomatékozta. Ezért gondoskodott a liturgia megújulásáról, a cselekménynek és az igehirdetésnek az egybehangolásáról, a teológiai oktatásban pedig megkívánta, hogy az egyes kérdéseket az egész üdvrend, illetve üdvtörténet ösz- szefüggésében mutassuk be. Amikor most Jézus életének misztériumait tárgyaljuk, figyelembe vesszük az exegézis megállapításait. Nem arra törekszünk, hogy az evangéliumi események alapján Jézus életét ismertessük, vagy hogy az eseményeket akár megközelítőleg is időrendben elhelyezzük, hanem arra, hogy azok dogmatikai tartalmát kifejtsük. Az exegézis elfogadott alapelve ugyanis az, hogy az evangéliumok egyetlen szakaszukban sem akarnak élettörténetet, még csak törté-
