Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 1. szám - Szentháromság és Egyház - Chaignon, Francis de - Pigler Mónika (ford.): Egyház és Szentháromság a II. Vatikáni Zsinat szerint
8 Francis de Chaignon A helyi egyház A helyi egyház is ezt a szentháromságos egységet valósítja meg:- A Lélek által él, mely sokféle módon működik benne a megszentelésért, de ugyanúgy a közös jóért és az egységért (LG 12).- Van egy feje, a püspök, akinek pasztorális munkája Isten családjának összegyűjtése, és Isten által a Lélekben az Atyaistenhez vezetni azt (vö. LG 28., amely a püspökökkel együttműködő papokról beszél így).- A püspök Krisztus nevében láthatóvá teszi a láthatatlan Atyát: „a Családatya küldte háza népének kormányzására” (LG 27). „A híveknek ragaszkodniuk kell püspökükhöz, ahogyan az Egyház ragaszkodik Jézus Krisztushoz. Jézus Krisztus pedig az Atyához, hogy mindenek nagy összhangba kerüljenek az egység által, és túláradjon gazdagságuk Isten dicsőségére” (LG 27). Egy vallásos közösség Ugyanezt jelenti együtt élő nővérek vagy testvérek (például szerzetesek) keresztény közössége számára.- Együtt élni és egynek lenni olyan, mint az Áron szakállára lecsorduló drága kenet, mondja a 133. (132.) zsoltár: e kenet a Lélek kenete, mely az egység keresésében a szeretet tökéletességét teszi megélhet övé.- Egy keresztény szervezetben az adományok kölcsönösségének ez a megélése az egység látható, okulásul kapott jelén nyugszik. A vezető, bármi legyen is a neve és a szerepe, biztosítja a szemben álló másikat, és ez megóv az egybeolvadástól, garantálja az egyének szabadságát - a Lélekben megvalósuló szabadságot.
