Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 2. szám - A liturgia lelke - Maxence, Philippe - Ratzinger, Joseph - Török József (ford.): Újra megtalálni a liturgia lelkét

ÚJRA MEGTALÁLNI A LITURGIA LELKÉT

5

megállapítás mégsem lehet egyoldalúan általános. Létezik számos plébánia és közösség, ahol a liturgiát gondosan és nagy lelkesedéssel végzik. Ám emellett létezik a nagy kísértés a liturgia átalakítására. Ez a kísértés azzal a kockázattal jár, hogy az ember elfelejti: a liturgia nem csak az én egyéni tapasztalataim visszatükröződése, hanem olyan új valóság, amellyel nekem kell találkoznom, és amelynek át kell alakítania az én egyéni tapasztalataimat.

P.M.: A rossz „időjárási viszonyok” az elvilágiasodásnak tulajdoníthatók?

J.R.: Az „időjárási viszonyok”, amelyek a liturgiát megtámadták és akadályozzák, hogy a hívek megragadják annak teljes gazdagságát és szükségességét, az általános elvilágiasodás- sal járnak párban. Mindennek alapos magyarázatához elemezni kellene korunk szellemi alapjainak intellektuális gyökereit: a magát felvilágosultnak tartó szellemiséget, a misztérium és a szakralitás iránti érzék elvesztését. Ez utóbbi olyan veszteség, amely kortársainknál elvezet oda, hogy képtelenek elhinni Isten létét, aki szól az emberekhez.

P.M.: Bíboros Úr, ön új liturgikus mozgalomról beszél. E téren az Egyháznak manapság nem inkább és főként stabilitásra lenne szüksége? Nem lehet mesterségesen létre hozni egy liturgikus mozgalmat, amint nem lehet az élettelenből élőt fabrikálni.

J.R.: A „liturgikus mozgalom” kifejezés talán kétértelmű. Valójában e kifejezés alkalmazása visszautal ifjúságom tapasztalataira. Azt szeretném ezzel mondani, hogy feladatunk és kötelességünk újra megtalálni a liturgia értelmét és lelkét, felfedezni az Istent-imádás nagyszabású történetének szépségét, és újra rátalálni a liturgia realitására a maga hitelességében. Fő-