Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 1. szám - Szentháromság és Egyház - Chaignon, Francis de - Pigler Mónika (ford.): Egyház és Szentháromság a II. Vatikáni Zsinat szerint

4

Francis de Chaignon

Fiában, Jézusban való hit által. Hit nélkül az Egyház érthetetlen, rejtélyes. A hittel, misztériumot rejtő alkotásként jelenik meg, mely kinyilatkoztatja Istent. Ahogyan egyedül a hit által vagyunk képesek Jézus életének történelmi eseményeiben olvasni és megérteni Isten művét, éppúgy az emberek alkotta Egyházban is csak a hit által olvashatjuk és érthetjük meg Isten művét, amely kinyilatkoztatja Istent. Következésképp ki lehet és ki is kell mondanunk, hogy egyrészt az Egyház Istent, mint Szentháromságot mutatja meg, mivel Isten műve, másrészt egyedül egy Szentháromságos Istenbe vetett hit teszi lehetővé annak igazi megértését, mi is az Egyház.

Az isteni működés e szentháromságos dimenziója alapvető nézőpontja annak, amit a Lumen Gentium első fejezetétől kezdve az Egyház szentségének nevez: az Egyház az üdvösség szentsége, amennyiben jele és eszköze (hatékony jele) Isten üdvözítő működésének a világban. Márpedig e működés - pontosítja a 2. rész - egy szándéknak, egy tervnek felel meg, az Atya tervének, mely a Fiú és a Lélek elküldése által valósul meg. A 2-4. részek explicitté teszik az Egyház szentségének e szentháromságos dimenzióját. A 4. rész, végső soron, úgy írja le az üdvösséget, mint az Atya életének adományát (a gyermekké fogadás révén), és mint utat az Atyához Krisztus által a Lélekben. Az Egyház ennek az üdvnek a hatékony jele, megmutatja és biztosítja az Atyához vezető utat a Fiú által a Lélekben.

Mindezt elfogadva szemléljük úgy az Egyház misztériumát, hogy megkülönböztetjük benne mindazt, ami specifikusan Szent- háromságként jeleníti meg Istent, az O akaratából. A hívőnek hasznos vezetőként szolgál az, amit a teológia az Egyház jegyeinek nevez: a nicea-konstantinápolyi hitvallás által felsorolt lényegi sajátosságai az Egyháznak, az egység, a szentség, a katolikusság