Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 1. szám - Szentháromság és Egyház - Chaignon, Francis de - Pigler Mónika (ford.): Egyház és Szentháromság a II. Vatikáni Zsinat szerint
Francis de CHAIGNON Egyház és Szentháromság a II. Vatikáni Zsinat szerint A keresztények az egy, szent, katolikus és apostoli Anya- szentegyház tagjai, hisznek az Atya, a Fiú és a Szentlélek Istenben. De milyen kapcsolatot állapíthatunk meg Isten szenthá- romságos természete és az Egyház között? A priori léteznie kell ennek a kapcsolatnak: az Egyház valóban Isten műve, és Isten mindig úgy működik, amilyen önmaga, azaz szentháromságos módon. Tehát meg kellene találnunk a Szentháromság-Egyisten nyomait az Egyházban. Ennek a kinyilatkoztatásnak és Isten e működésének csúcsa természetesen a Fiú megtestesülése, aki kinyilatkoztatja az Atyát, és aki miután az Atya megdicsőíti, elküldi a Szentleiket. Isten világban való működése azonban nem áll meg a húsvéti misztérium e csúcsán. Isten folytatja a művet, oly módon, amilyen O maga: Isten művének folytatása az Egyház. Benne Isten folyamatosan megmutatkozik, mivel benne és általa működik. Ezért beszélhetünk az Egyházról, mint misztériumról. Az ősmisztérium Krisztus, akiben Isten az idők teljességében megismerteti önmagát, azonban az Egyház is misztérium, amennyiben Krisztustól függ és mindattól, amit Krisztus tett: megmutatta a láthatatlan Atyát, és elküldte az igazság Lelkét. Más szóval, az Egyház a fejétől, Krisztustól való függésében megismerteti Istent, mint Szentháromságot. Megismerteti Őt Isten Lelket adó
