Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 1. szám - Szentháromság és Egyház - Ruspi, Walther - Mohos Gábor (ford.): A kilencedik és a tizedik parancs

38

Walther Ruspi

Az Isten szeretetétől megtisztított szív képes „szegénnyé” válni, vagyis egészen az Isten iránti szeretetre irányulni. „Ahol a kincsed, ott a szíved is” (Mt 6,21). A szív a szeretet forrásközpontja. A szeretett személytől vonzotta és arra irányulva a szív - a szerető én - a szeretettben van, ebben találja meg az ő ubi consistam-ját, az ő „kincsét”, az élet értékét. Fontos szeretni, de meghatározó a szeretet tárgya. Ettől függ a szeretetnek és az azt kifejező szívnek a minősége. így folytatja a KEK:

2544 Jézus megparancsolja tanítványainak, hogy őt mindennél és mindenkinél jobban szeressék, és javasolja nekik, hogy miatta és az evangéliumért mondjanak le mindenről, „amijük csak van” (Lk 14,33). Szenvedése előtt röviddel a jeru- zsálemi özvegy példát adott nekik, aki szegénységéből mindent odaadott, egész megélhetését. A gazdagságról való lemondás követelménye kötelező a mennyek országába való belépéshez.

2545 A Krisztusban hívők tehát mindnyájan törekedjenek arra, hogy uralkodjanak érzelmeiken: a tökéletes szeretet elérésében ne akadályozza őket a világi dolgok használata és a ragaszkodás a vagyonhoz, mely ellenkezik az evangéliumi szegénység szellemével.

2546 „Boldogok a lélekben szegények” (Mt 5,3). A boldogságok a boldogság és a kegyelem, a szépség és a béke rendjét tárják fel. Jézus a szegények örömét ünnepli, amely már maga a mennyek országa.

Valamilyen módon minden ember válaszol az alapvető kérdésre: „te kit, vagy mit szeretsz?”; „kibe, vagy mibe helyezed alapvetően a bizalmadat?”; „mi az a jó, ami életed vonzó és tartalmi pólusát alkotja?”