Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 1. szám - Szentháromság és Egyház - Chaignon, Francis de - Pigler Mónika (ford.): Egyház és Szentháromság a II. Vatikáni Zsinat szerint
18 Francis de Chaignon Az Egyház és a Szentháromság máriás dimenziója Miután elemeztük az Egyház négy jegyét, tekintsük meg most máriás dimenzióját. Bátorít erre a Lumen Gentium, amely nyolcadik és utolsó fejezetében egyesíti e dimenziót egyháztanával. A téma természetesen nem új. A hívő elmélkedések Máriáról és az Egyházról nagyon gazdagok és egymást kölcsönösen megvilágítók. Legújabban Balthasar rendszerezte bárki másnál jobban az Egyháznak e máriás, női dimenzióját2. Az Egyház máriás jellege szükségszerű kiegészítője apostoli karakterének. Mária az Egyház előképe, melyet mindenben megelőz, és melynek ő a már tökéletesen megvalósított típusa. E téma kifejtésének itt nincs helye, csak jelezni szeretném szentháromságos dimenzióját. Az Angyali Üdvözlettől kezdve Mária ténylegesen bevezettetik a szentháromságos misztérium kinyilatkoztatásába (LG 52 és 53). A Lélek működése által, mely beárnyékozza őt, a Fiú testet ölt méhében, miközben beleegyezik hitében az Atya akaratába. Az ő szűzi igenje a szentháromságos egyházi hit alakja és mintája, a Fiú befogadása és kapcsolódás az Igéhez a Lélek kegyelméből az Atya akaratának való gyermeki engedelmességben. Mária élete a földön elmélyítette ezt a bevezető és meghatározó hitet: a Fiúhoz kötődő szeretetének erősödése során az Atyának való egyre nagyobb fokú engedelmességre kap meghívást a Lélek árnyékában (LG 58). Végül a mennybe való testi felvétele „biztos remény és vigasztalás jelévé” tette Isten zarándoknépe előtt (LG 58). E nép a Lélek működésének egy teremtményben való teljes kibontakozását látja benne, a legmélyebb egységet a Fiúval és ezáltal a testnek és léleknek bevezetését az Atya misztériumába. 2 Lásd például Marie Premiere Église (Mária az Első Egyház), Paris, Médiaspaul, 1998, 129-148.
