Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 2. szám - A liturgia lelke - Dobszay László: Korunk egyházzenei problémái: magyar tükörben
32 Dobszay László használásáról van szó, s nem is egyházi dallamok népzenébe „süllyedéséről”, hanem egy mély nyelvi egységről. A közös dallamok alkalmasak arra, hogy dokumentálják, amit Kodály úgy for- mulázott, hogy a Szent István korabeli, tehát az 1000 körül a kereszténységbe belépő magyarság fülének „a gregorián zene nem lehetett idegen”. De nagyobb ajándéka a népzenekutatásnak az egyházzene számára a közös dallamok megmutatásánál az, hogy egy liturgiára maximálisan alkalmas zenekultúra legszélesebb alapját mutatja be. g) Amikor ezt teszi, választ ad a pasztorális gyakorlat egy kérdésére is. Igazolja ugyanis, hogy az egyszerűség és magas- rendű érték nem ellentétes egymással. Útjuk a történelem során egyre inkább szétválik: a magasrendű értékek szükségszerűen a művészi anyag szofisztikusabbá válásával járnak. Minél közelebb jutunk korunkhoz, annál inkább igaz, hogy valami vagy népszerű vagy értékes. De ez nem abszolút igazság: minél inkább hátrálunk az ősformákhoz, együtt találjuk még a kettőt. Egy háromhangos gyermekdal tökéletes „alkotás” a maga egyszerűségében, s nincs fejlődés, mely azt képes volna „meghaladni”. A fejlődés egyetlen lehetősége ez esetben az, hogy a művészi (professzionális) teljesítmény az ősformákból komplikáltabb értékeket fejleszt ki, melyek a széles társadalmi rétegek számára (tanultságuk arányában) befogadható, hallgatható zenévé válnak. S ebben nincs semmi megvetendő. Azt hiszem, az egyházzene számára a tanulságok nyilvánvalóak. h) A népzene ad módot a szájhagyományosság jelentőségének és működési módjának megértésére. Az egyházzene ugyan ma egyre inkább írott zeneként egzisztál, teljesen félreértjük múltját, ha azt nem a szájhagyományosság keretei között képzeljük ezt (amint ez a félreértés a gregorián esetében be is következett). Elveszti a zene iránti valóságos érzéket az, aki számára a papírra vetett zene elsődleges zenei valóság, s nem csupán a belső és külső hallásban élő zene tökéletlen jelrendszere.
