Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 2. szám - A liturgia lelke - Dobszay László: Korunk egyházzenei problémái: magyar tükörben
KORUNK EGYHÁZZENEI PROBLÉMÁI: MAGYAR TÜKÖRBEN 29 nem a liturgiát akarja az emberek félkész vallási kultúrájához alakítani, hanem az emberek vallási világát megnemesíteni, bevezetve őket a liturgiába. Ez az egység Magyarországon potenciálisan megvalósult. Egyedül a klérussal nem sikerült (egy-két kiváló pap-egyéniség komoly eredményekkel járó tevékenységétől eltekintve) gyümölcsöző munkakapcsolatot teremteni. IV. Népzene és egyházzene Milyen relevanciája lehet a népzenei kultúrának az egyházzenére? Mi volt vagy lehet az immár három generációnyi népzenei kutatás és eszmélkedés hatása az egyházzenére nézve? A magyar népzenekutatás néhány fontos eredményét úgy említem, hogy az olvasóra bízom a pasztorális-teológiai következtetések levonását. a) A 20. század elején megindult népzenei gyűjtések a felszínen a 19. század értéktelen, de népszerű dalstílusát találták. Sokan sokáig ezt azonosították a magyar népzenével. Megrendítő felfedezés volt, amikor kiderült, hogy e felszín alatt egy, a legnagyobb remekművel értékével vetekedő, lassanként már feledésbe merülő zenekultúra lappang. Ennek következtében a magyar népzenekutatás számára kezdettől fogva világos volt, hogy fogalmilag el kell választani a népzene tiszta fogalmát a „populáris” zene sokféle megnyilatkozásától (ha az életben persze határesetek, vegyülések elő is fordulhatnak). b) Minthogy az említett „hígabb” populáris zenével is ugyanabban a társadalmi rétegben, ugyanabban a „népben” találkozott a kutatás, világossá vált, hogy meg kell különböztetni egymástól a népzene szociológiai és kulturális aspektusát, s ezzel együtt a népzene értékelésének szempontjait is tisztázni lehet és kell. Lehet valaminek szociológiai értéke a megismerő tu-