Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - Balthasar, Hans Urs von - Bartók Tibor (ford.): Püspök és szemináriuma
PÜSPÖK ÉS SZEMINÁRIUMA 63 olyan hitelességgel, hogy a jövendő papság számára a manapság megkövetelt szintézis hiteles példája legyen. Ehhez nem szükséges körmönfont tudományosság, inkább egy jó adag lelki érettség, ami egyfajta bölcs humorral reagálhat a tudományosan fixált egyoldalúságokra. 7. A teológiai hallgató ismerje meg az előadásokon a teológia mai nyitott kérdéseit és szégyenkezés nélkül szembesüljön velük. Ezzel a gyakran nem könnyű feladattal akkor birkózik meg, ha személyes tisztelettel közeledik a teológiához, mint ismerethez és kutatáshoz, és a gondolkodás megerőltető feladatát magára vállalja pontosan azokban a kérdésekben, amelyek rövid távon a praxis számára nem „kifizetődőek”. A papságra készülő fiatal nem engedhet - mellesleg szólva - az „igyis-úgyis elfogadnak majd” (ti. a hívek) kisértésének, mert ha világi teológiai hallgatók ma szorgalmasabb és alaposabb munkát végeznek, mint ő, az így eltolódott arány kifejezetten hátrányosan hathat számára a jövőben. Ne ragaszkodjon hamis hagyományőrzéssel valamilyen zárt rendszerhez, hanem legyen érzéke a Misztérium sokoldalú megközelítéséhez anélkül, hogy emiatt egy laxista, döntésképtelen pluralizmusban megfeneklene. 8. Azokban az országokban, ahol egyes teológiai oktatási intézmények komoly veszélyt jelentenek a szeminaristák hitbeli szilárdságára, a főpásztor kötelessége, hogy olyan bel- vagy külföldi egyetemre küldje őket, amely számára alkalmasnak tűnik. Végső esetben megfontolandó egy - legalábbis részbeni - saját egyház- megyei tantestület kiképzése. 9. Messzemenően függ a püspök és szeminaristái jó kapcsolatától már a tanulás ideje alatt, hogy később mennyire valósul meg a püspök és papsága között egy bizalomteli és testvéri együttműködés, ami nem pusztán plébániák és a központilag igazgatott
