Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - Bouyer, Louis - Füzes Ádám (ford.): A római bazilikák
52 Louis Bouyer tó átalakításon ment keresztül az utolsó üldöztetések idején, legalábbis a nyugati egyházakban. A béma nem maradhatott tovább négyszögletű emelvény, mert az nehezítette volna az eucharisztiá- hoz vonulást a püspöki tróntól az oltárig. Egy hosszúkás, körülkerített hellyel pótolták, amely a padló szintjén volt, két végén bejárattal. Itt foglaltak helyet a kisebb rendben lévő szolgálattevők, felolvasók és énekesek, ez volt a szkóla. Ehhez járult két oldalon egy vagy két ambó vagy olvasó állvány a felolvasásokhoz. Az első lepel ugyan megszűnt a frigyládával együtt, ám a nagy gyertyatartót megőrizték a fő ambó mellett, ahonnan az evangéliumot olvasták. A nép között álló oltár nem veszített semmit sem méltóságából. A püspök trónjához hasonlóan kiemelt helyen állt, lépcsőfokok vezettek föl hozzá, miközben cibórium védte és egyszersmind kihangsúlyozta szent jellegét. Ez egy márvány baldachin, amelyen égő lámpások függtek. A cibórium oszlopai között függönyök voltak, a régi lepelnek megfelelően. Milánó viszont napjainkig megőrzött valamit, ami korábbi lehet a cibóriumnál: ez az ambrózián rítus „padiglione”-ja, azaz az a nagy sátor, amely az egész oltárt átfogja és amit a celebránsok, a felajánlást végzők és az áldozok belépésekor nyitnak ki. A berendezés utolsó módosítása jóval mélyebben átalakította az eredeti szertartás belső jellegét. A püspök és a papság, akik már a szertartás első felében el voltak választva a néptől, elkülönítve maradtak az eucharisztia alatt is. Az oltár ugyanis egy számukra fenntartott, elkerített helyre került át. Nagy Szent Gergely életrajzából tudjuk, hogy ezt az utolsó átalakitást ő végezte el. A Szent Péter- bazilikában nyilvánvalóan az volt a pápa közvetlen szándéka, hogy az oltárt pontosan az apostol sírja fölé vigye. Úgy is értelmezhetjük tehát ezt a tényt, mint egy erősödő kívánság eredményét, amelynek célja az volt, hogy az eucharisztia ünneplését összekössék a mártírok kultuszával. Már hosszú ideje élt az a szokás, hogy az eucharisztiát bizonyos ünnepek alkalmával sírjaik közelében ülték. Később bizonyos körülmények között az oltár magára a sírra
