Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - O´Donnell, John - Petres Erika Lúcia (ford.): Hans Urs von Balthasar teológiája
4 John O’Donnell Balthasar számára az emberi szellem, melyet a Te-vel való eredeti találkozás ébreszt fel, elkerülhetetlenül vallásos és Isten felé irányuló, mert a szellem, mint olyan, a Végtelenre való nyitottságot jelent. Ha azonban az ember ilyen értelemben nyitottság az Istenre, hogyan juthat el a Végtelennel való egységre, aki az őt megragadni szándékozó emberi próbálkozásokra egyre jobban visszavonul? Balthasar itt keresztény hitének forrásait használja fel arra, hogy dialógusba bocsátkozzon az üdvözülés nagy útjaival, melyeket az emberi szellem történelme folyamán kidolgozott. Először is, ott van a primitív vallások útja, és ezekben a vallásokban több sajátos elemet is észlelünk. Először is, ezek a vallások sokistenhívők. Az isteneik mindig valamilyen emberi szükséget képviselnek: a természet veszélyeivel szembeni védettség szükségét, a harcban való védekezés szükségét, a szeretet-éhséget. Az istenek mindig az ember szolgálatában álló istenek. Balthasar tulajdonképpen megállapítja, hogy az „istenek” alapjában véve a véges tapasztalat valamilyen aspektusának kivetítése az isteni területére. E primitív vallások másik jellemzője a mitológia. A mítoszok két szempont miatt is fontosak: először is az időről alkotott képük miatt. A mítoszok olyan eseményeket mesélnek el, melyek nem a történelem folyamán történtek, hanem egy történelem előtti időben. A másik fontos szempont az, hogy a mítoszok nyelve mindig az evilági idő nyelve, mely tér és időbeli világunkból vett képekre épül. E primitív vallások útja eleve kudarcra van ítélve, hiszen az ember valamely ponton elkerülhetetlenül felfedezi, hogy az istenek, akiket megmintázott, tulajdonképpen végesek és ezért nem méltóak az imádásra. Az istenek útja a bálványimádás útja. Sőt, mivel az isteneket mindig azzal a céllal vetítik ki, hogy az ember szükségleteit kielégítsék, a primitív vallások magukba foglalnak egy „velük- született” hajlamot a mágiára. Ami a mítoszt illeti, az igazi probléma a világ időbeliségében és értékében rejlik. Mivel a mitológiai események egy Urzeit folyamán jönnek létre, az igazi időbeliséget
