Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 1. szám - Kettős millennium - Stein, Edith - Török Csaba (ford.): Gondolatok a nagyhétről

GONDOLATOK A NAGYHÉTRŐL

41

Azoknak most itt kell állniuk Veled a kereszt alatt És a keserű szenvedés vérével kell Megszerezniük az értékes lelkek égi ragyogását, Amelyet az Isten Fia örökségül hagyott rájuk.

Nagyszombat

Praestolari in silentio salutare Dei - Csöndben várni Isten szabadítására

A te Nagyszombatod: hogyan képzelhetnénk el, ha nem teljes csöndben? Miután a sírt bezárták, Szent János biztosan elvezetett téged a házba, ahol Jeruzsálemben vendégeskedett. Ennek csendben kellett történnie. A szenvedésed iránti tiszteletnek mindenkit hallgatásra kellett késztetnie. Megérttetted, hogy egyedül akarsz lenni. Biztosan képtelen voltál a templomba menni, ahogyan azt szokás szerint szombatonként és ünnepeken tetted, odamenni az emberek közé, akik keresztre feszítették Őt, és akik most ujjal mutogattak volna rád. A magány adhatott egyedül enyhülést. Ezegy alkalommal a könnyeknek is meg kellett követelniük a jogukat. Ha az Úr sírt Lázár halála miatt, nem kellett akkor neked is sírnod azok után, ami történt? Az Ő egész élete, amely a Te életed is volt, még egyszer lejátszódott lelki szemeid előtt; minden utalás a szenvedésre, a próféták sorai. Tehát a feltámadás meghirdetése is. Azt, amit az Üdvözítő megmagyarázott a tanítványoknak az emmauszi úton, Te azt saját magadtól mondtad ki: Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe? így a te fájdalmad a „Consummatum est - Beteljesedett” által megváltozik a kegyelemben, és Húsvét reggelének csöndes, hívő várásává lesz: harmadnapon fel fog támadni.

Képtelen vagyok azt gondolni, hogy Te magad ne lettél volna jelen. A hírhozó angyal talán nem hívott Téged csöndesen még napkelte előtt a házból, ahol vendég voltál, és nem vezetett égé