Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - Zelinszkij, Vladimir - Fódi Ákos (ford.): Az Atya kinyilatkoztatása a bizánci liturgia fényében
32 Vladimir Zelinszkij „Az Atyaistennek szóló legszentebb imádság jelzi azt a valóságos és bensőséges istengyermekséget, amely a Szentlélek kegyelme és ajándéka által születik meg”12. Az örökbefogadás az eucharisztikus és lelki azonosságnak a titka: a Krisztusban lévő embernek az „átváltozása” a kegyelem által, valamint az Egyháznak, mint Krisztus titokzatos Testének a színeváltozása tagjaiban. Az imádság szavai és képei megváltoznak a közösségi tapasztalatban. „Egyfajta emelkedett szemlélődés alapján azt mondhatjuk, hogy a spirituális ember Egyház, az Egyház pedig misztikus ember”13. Valóban, arra az „emberre” aki az Atyával közösségben, Krisztusban él, igazak ezek a szavak: „Nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait” (Mt 13,11). Az anamnézis formulájában Krisztus szavai után: „vegyétek, egyétek” és „igyatok ebből mindnyájan”, a dicsőítő imával együtt, kifejezi a közvetlen egységet ezekkel a misztériumokkal, amelyek csak az Atyától származnak: „Tieidet a tieidből néked ajánljuk föl mindnyájunkért és mindenekért.” Krisztusnak a szentsége a mi adományunkká vált a Szentlélekkel átváltoztatva, és elfogadva azt, fiákká válunk a Fiúban. Megvalósul mibennünk Krisztusnak az a kérése, hogy „ismerjenek meg Téged”, de nem önmagunktól, hanem a bensőnkben ünnepelt mennyei liturgia által, amikor valóságosan megjelenik Krisztus a szívünkben, és a hálaadás liturgiájában meg- érezhetjük a „mennyország előízét”14. Minden liturgia az Atya ajándéka, aki kinyilatkoztatja önmagát, Krisztus ajándéka, aki fölajánlja önmagát és a Szentlélek ajándéka, aki megnyitja a mi szívünket. Ezt az ajándékot a megvallott hit és az istenismeret útján fogadhatjuk be. A mennyország jelenléte, amely megérintette a szívünket, létünk kezdete Isten országában, az Atyával való egységben. 12 Uo., p. 181. (kommentár a Miatyánkhoz) 13 Uo., p. 161. 14 Lásd A. SCHMEMANN, p. 217.
