Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - Zelinszkij, Vladimir - Fódi Ákos (ford.): Az Atya kinyilatkoztatása a bizánci liturgia fényében
30 Vladimir Zelinszkij tanak, hogy hozzád járuljon vagy közeledjék, vagy neked szolgáljon, dicsőség Királya; mert neked szolgálni nagy és rettenetes maguknak a mennyei erőknek is.” A Krisztushoz forduló csendes imádság ezt mondja: „...tégy méltóvá engem bűnös és érdemtelen szolgádat, hogy ezen ajándékokat neked bemutassam. Mert te vagy a feláldozó, s aki feláldoztatok az elfogadó, s aki kiosztatol...” „Te vagy a feláldozó...” a pap személyében, Isten népének egész közösségében. Krisztus az, aki az ember által működik és az ember „titokzatosan” egyesül Őbenne. Ennek a csodálatos imádságnak az az egész értelme, hogy a pap végezhesse a legszentebb szolgálatot, az ő papsága ugyanis nem az övé. Krisztus papságához viszonyítva azonban nem „más”, mert Krisztus papsága elválaszthatatlanul ugyanaz, amely az Egyházban az Ő titokzatos Testében él. „Miben áll Krisztus papsága, ha nem magában a hívőknek Benne való egységében, ha nem Őbenne, mint áldozati adományban, aki minden hívőben benne van?”9 A hívők liturgiája teljes egészében e szentségi egység felé vezető út, az Eucharisztia, a „titok” által és a szív megtérése által, amit „lelki eucharisztiának” is hívhatunk. A liturgia egész értelme - mely az Isten és az ember közös műve - a teoszisz, a „megistenülés” vagyis az egész emberi létnek a Krisztusban való cseréje. Ennek az eseménynek semmi köze sincs a mágiához, mert ebben egy olyan Istenhez közeledik az ember, aki teljes erővel kinyilvánítja az Ő bevehetetlenségét és lefoglalhatatlanságát. Még az angyaloknak sem adta meg a látást. „Mert neked szolgálni nagy és rettenetes maguknak a mennyei erőknek is.” A „nagy bemenet”10, a diszkoszon a kenyérrel és a kehelyben a borral, szűk értelemben a szentség kezdete, mivel azt megelőzte az Egyház megemlékezése, amelynek, mint Krisztus titokzatos Testének az egység szentségének kell lennie. Ugyanúgy jut el a látható 9 Lásd A. Schmemann, p. 143. 10 A papság ekkor hozza az átváltoztatandó adományokat
