Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Szentháromság és Eucharisztia - Quellet, Marc - Bartók Tibor (ford.): Szentháromság és Eucharisztia - A Szövetség misztériuma
16 Marc Quellet a dicsőség tehát a Lélek volt. Ezért mondja: „A dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam” (Jn 17,21), hogy általa - a Lélek által - velem egyesüljenek és általam veled”30. Jézus főpapi imája valóban a szentháromsági egység ajándékának kérésében éri el csúcspontját; ez az egység Isten dicsősége, amennyiben az Atya Fiúnak és a Fiú Atyának való önátadását megerősíti közösségük Lelkűk, a dicsőség Lelke: „Amint az Atya és a Fiú egyek a dicsőség közössége révén, úgy a Fiú tanítványait is részesíti abban és ugyanazon egyesülésre méltatja őket”, mondja Cezareai Euszebiosz31. Ezen önátadás legsajátosabb helye az Eu- charisztia, mert a János-evangélium szerint a Szentlélek szerepe, hogy ébren tartsa a Jézus tevékenységére és személyére, különösen az eucharisztikus cselekedetére irányuló emlékezést: „A Vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az Atya küld az én nevemben, megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek” (Jn 14,26). A megtestesülés misztériuma tehát az Eucharisztiában érkezik végpontjához, amikor az isteni Személyek bensőséges egysége a Jézus húsvéti áldozatában való részesedés révén eljut a hívek szívéhez. Ez a szentháromságos egység nemcsak nyitott és megközelíthető a hívek számára, hanem ők ezt valóságosan kapják és fogadják, mint szentáldozást32, hogy - Krisztus szavai szerint - „a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én őbennük” (Jn 17,26). Az Eucharisztia igy a megtestesülés szentségi logikájának következménye33. Nem pusztán vagy jobb híján egyfajta emlé30 Nüsszai Szent Gergely, Arról, hogy „Akkor a Fiú is aláveti magát” (lKor 15,28), PG 24, 1042-1043; vö. Vanyó László szerkesztésében és fordításában, Ókeresztény írók, VI.: A kappadókiai atyák, Budapest 1983, 761. 31 Cezareai Euszebiosz, PG 24, 1042-1043, idézi H. de Lubac, Kaholizismus als Gemeinschaft, Einsiedeln/Köln 1943, 368. 32 A nyugati nyelvek a latin communiohól eredő szavakkal (Kommunion, communion, comunión, comunione etc.) fejezik ki a Krisztus testében és vérében való részesedést, amely a szerző gondolatmenetét követve a Szentháromság egységébe emeli az eucharisztikus áldozatban részesedő embert. (A ford, megj.) 33 Angelo SCOLA, „La logica dell’incarnazione come logica sacramentale: awenimento ecclesiale liberta umana”, in: »Wer ist die Kirche?« 5 Referate anlässlich des Symposions zum 10. Todesjahr von H. U. von Balthasar, Freiburg 1999, 99-135.
