Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Szentháromság és Eucharisztia - Quellet, Marc - Bartók Tibor (ford.): Szentháromság és Eucharisztia - A Szövetség misztériuma
SZENTHÁROMSÁG ÉS EUCHARISZTIA... 9 melynek másnap a kereszten be kellett teljesednie. Jézus legmélyebb identitását nyilatkoztatja ki ebben. „Jézus tudta, hogy mindent kezébe adott az Atya, és hogy Istentől jött el és Istenhez megy” (Jn 13,3). Az evangéliumnak ezek a szavai feltételezik, hogy Jézus tudott küldetésének végső értelméről és jelképes cselekedetének eszkatológi- kus horderejéről. A szinoptikusok ezt éppúgy bizonyítják: „Mondom nektek: mostantól nem iszom a szőlőnek ebből a terméséből addig a napig, míg az újat nem iszom veletek Atyám országában” (Mt 26,29). A kifogások ellenére, amiket egyfajta Bultmann által sugalmazott bibliakritika felhozott, az Egyház biblikus tanúbizonysága igazolja, hogy Jézus az Eucharisztia alapításakor tudatában volt: azért küldetett a világba, hogy az Isten és népe közötti új és örök szövetséget megpecsételje14. Ezt igazolja a Szentírás és annak folytonos értelmezése a hagyomány által, mely az Eucharisztia és a Szentháromság összefüggését igen hamar s világosan megfogalmazta. Az Osegyház Jézus isteni mivoltát a liturgia és különösen az eucharisztikus ima szentháromságos felépítése révén vallja meg. Az első tanúbizonyságok egyike erre Szent Jusztinosztól ered: „ezután a testvérek elöljárójához kenyeret és kelyhet visznek vízzel vegyített borral, aki kezébe veszi, dicséretet és dicsőítést mond a mindenség Atyjának a Fiú és a Szentlélek neve által, hálát mond neki és hosz- szasan áldást mond neki azokért, amiket nekünk adott, hogy ő bennünket ezekre méltatott”15. Később a III. századból származó Apostoli Kánonok is megőrzik ugyanezt a felépítést, a Szentlélek lehívását (epiklézis) hangsúlyozva: „Kérünk Téged, küldd el erre az áldozatra Szentlelkedet, Jézus szenvedésének tanúját, hogy ezt a kenyeret Krisztusod testévé és ezt a kelyhet Krisztusod vérévé tegye”16. 14 Azt az egzegetikai kérdést illetőleg, hogy Jézus tudatában volt-e halála üdvösségszerző jelentőségének, végül eloszlott a bultmanni egzegetika által felvetett szisztematikus kétely; vö. H. SCHÜRMANN, Jesu ureigener Tod. Exegetische Besinnung und Ausblick, Freiburg i. Br. 1975; J. Gnilka, Jesus von Nazaret. Botschaft und Geschichte, Freiburg 1997. 15 Szent JUSZTINOSZ, I. Apológia, LXV, 3-4, Vanyó László fordításában: Ókeresztény írók, Vin.: AII. századi görög apologéták, Szent István Társulat, Budapest 1984, 117. 16 Apostolische Konstitutionen, 38, in: J. A. JUNGMANN, Missarum sollemnia, Bd. I.,Wien 1948, 48.
