Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 3. szám - Az irgalmas Atya szentsége - Jáki Szaniszló - Szabó László (ford.): A Katolikus értelmiségi
A KATOLIKUS ÉRTELMISÉGI 69 Semmiképpen sem mérsékelte volna ez és sok más csoda iránti lelkesedését attól való félelmében, hogy maradinak látszana az oxfordi professzorok és a Sorbonne-on, a Harvard-on, Tübingenben és másutt tanító kollégáik előtt. Mert tudta, hogy tekintet nélkül értelmi pallérozottságukra, egy tragikusan bukott világ részei. A Katolikus értelmiségieknek, akik közül annyian lettek prédái a mitikus Omega pont felé sodródó hamis optimizmusnak, elmélkedniük kellene Newman-nek az eredeti bűnről szóló szavairól, amelyek részéről csak megjegyzések voltak. És ő ezeket a szavakat maga mögött azzal a névlegesen keresztény társadalommal mondta, amely számára a csiszolt úriember volt az igazi szent. Ha egy Katolikus értelmisége ma kihívást akar, legyen az Newman kihívása, aki sohasem bújt ki a konkréten természetfölötti általi kihívás alól. Ezért képez kihívást úgy, mint senki más modern Katolikus értelmiségi, olyan Katolikusok számára, akik azt gondolják, hogy a természetes kihívásaival való birkózás által megfelelhetnek azon természetfölötti kinyilatkoztatás kihívásainak, amely konkréten a Katolikus Egyházban van adva teljességében. Ennyit utalásul a Newman’s Challenge című könyvemre,9 amelyben az utolsó tíz évben publikált mintegy tíz esszémet gyűjtöttem össze. Ezek Newman olyan gondolatainak különböző aspektusairól szólnak, amelyek drágák voltak neki, de sajnos nem szükségszerűen drágák számunkra. Végül, nekünk Katolikus értelmiségieknek, akik égünk a vágytól hogy elveket és alapokat kutassunk (időnként azt gondolva, hogy még lehetséges a filozófusok kövét feltalálni), sohasem szabad elfelejtenünk Pascal bölcs megjegyzését: „Minden jó elvet kimondták már. Ami hátra van, az áttenni azokat a gyakorlatba.”10 A teljesítés konkrétságot jelent. A Katolicizmus9 Grand Rapids, MI: Eerdmans, 2000, VIII + 323pp. 10Pascal, Pensées.
