Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 3. szám - Az irgalmas Atya szentsége - Jáki Szaniszló - Szabó László (ford.): A Katolikus értelmiségi
50 Jáki Szaniszló katholikosz, nőnemű és semleges formájában sem. Ennek oka az lehet, hogy a görögök megvetették azokat, akiket szívesen tartottak barbároknak (barbaroi). A görög filozófusok még annak az egymás között széliében terjesztett nézetnek a logikáját sem aknázták ki teljesen, hogy az egyéni elme csak kissé különbözik az egyetemes elmétől, amelybe az előbbi a testi halált követően visszajut. Ha ugyanis ez a helyzet, akkor minden egyén elméjének katolikus vagy egyetemes jelleggel kellett bírnia, még ha testi keretében az elme nem görög, hanem barbár volt is. A görögöknek ez a hibája természetesen abban gyökerezett, hogy képtelenek voltak az elmén tűi minden egyénnek a személyességét meglátni. Amilyen mértékben a keresztények elismerték Jézus Krisztusnak, az Isten megtestesült Fiának összehasonlíthatatlan tényét, olyan mértékben lettek képesek teljességében fölfogni, mit jelent az ember számára az, hogy „Isten képére teremtetett.” Ez utóbbi, eredetében félreérthetetlenül héber kifejezés az Ószövetség keretében nem tudta megmutatni teljes katolikus értelmét. Ez nem akarja azt sugallni, hogy az Ószövetség nem fogalmazta meg egyre erőteljesebben a valódi katolikus jövőt vagy beteljesülést. Krisztus igazi küzdelme a korabeli zsidókkal azonban pontosan annál a kérdésnél érkezett fordulóponthoz, hogy a világ többi részének zsidóvá kell-e válnia, vagy a zsidóknak kell-e távlatilag egyetemessé lenniök az üdvösség Katolikus, azaz mindenkire azonosan érvényes, isteni tervének beteljesítése céljából. A terv katolikus volt, mert egyben Katolikus is volt, vagyis egy igen specifikus egyénhez kötődött, aki, galileai lévén, nagyon provinciális volt még a zsidó perspektíván belül is. A keresztény perspektíva univerzalitása Pálnak abban a kifejezésében testesült meg, hogy Krisztusban nincs sem zsidó, sem pogány hanem csak az új teremtmény. Ez az embernek természetfölöttien univerzális vagy katolikus szemlélete volt, amely magában foglalta azt a meggyőződést, hogy az ember termé-
