Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 3. szám - Az irgalmas Atya szentsége - Servais, Jacques - Horváth Endre (ford.): A szentgyónás, az irgalmas Atya szentsége

8

Jacques Servais

amelyben nagy hangsúlyt kap a penitencia eszkatalógikus és szentháromságtani felépítése15. Összességében azonban nem nagyon léptek túl egy, a szentség ekkléziológiai dimenziójának elmélyítésén, azon a reformvonalon, amit de Lubac atya elevenített föl újra 1938-ban16. Ennek oka kétségtelenül az, hogy összességében mindannyian a bűn klasszikus meghatározásánál maradtak, anélkül, hogy annak legvégső gyökereit kutatták volna, úgy, amint ezt II. János Pál megteszi amikor kijelenti: „... ahhoz, hogy megértsük a bűnt, szükséges, hogy tekintetünket annak természetére irányítsuk, amint azt az üdvtörténeti kinyilatkoztatás láttatja velünk: mint a gonoszság misztériumát (mys- terium iniquitatis)”17. A bűn legelsősorban nem az a jól körülírható valóság, aminek a felelősségét az ember teljes tudatossággal és egyetértéssel elkövetett tetteinek mértékében magára vállalja. S ez azért lehetséges, mert a bűn - ha annak mélységeit vizsgáljuk - „misztérium”, magának Krisztusnak, a kegyelem misztériumának (mysterium pietatis, lTim 3,15) ellentétes princípiuma18.

15 Vö. 0. Semmerloth, „Strukturen und Perspektiven im Buss-Sakrament”, in Busse und Beichte. Theologische und seelsorgliche Überlegungen, Frankfurt am Main 1967, 68-88.; főleg 82-83.

16 Itt emlékeztetünk ezekre a programadó mondataira: „[...) nem kevésbé világos a kapcsolat a szentségi bűnbánat és annak a személynek az (egyházi) közösségbe való visszahelyezése között, aki bűne következtében elvágta magát e közösségtől. A fegyelmi intézkedés és a belső megtisztulás eszköze nemcsak az adott helyzetnél fogva tartozik egybe, hanem e dolgok természeténél fogva is. [...] A nyilvános ve- zeklés egész eszköztára tanúsítja, hogy a bűnös kiengesztelődése mindenekelőtt az Egyházzal való kiengesztelődés, amely az Istennel való kiengesztelődése hatékony jelét és eszközét képezi.” (H. de Lubac, Cattholicisme. Les aspects sociaux du dogme, Párizs 1938, 61-62.)

Reconciliatio et Paenitentia, 19. sz.. E témát illetőleg nem kizárható, hogy a pápa

H. U. von Balthasar egyik kötetének azonos című fejezetét vette alapul: „Mysterium iniquitatis” in Theodrammatik III. Die Handlung, Einsiedeln 1980, 413-422.

I. m. 20. sz.

18