Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám - Az Atya éve - Erdő Péter: Emberi jogok és természetes jogok
66 Erdő Péter ember természeténél fogva jó, hogy a többség akarata azt juttatja érvényre, ami ésszerű és objektíve jó az embernek. Minden belső feszültsége ellenére ez az a gondolatvilág, amely a XIX. század során a különböző államok alkotmányait inspirálta. Bár ezeket később különböző kollektivista eszmerendszerek nevében bírálták, századunk demokratikus államainak alkotmányos rendjét is ezek a dokumentumok és a bennük tükröződő elvek alapozzák meg. Századunkra a jogfilozófia igen széles szemléleti skálát alakított ki. Benne a pozitivizmuson és más irányzatokon kívül a természetjogi gondolkodás is különböző új változatokban jelenik meg4. Maihofer szerint a természetjog a dolgok természetére épül és konkrét természetjognak vagy a materiális igazságosság konkrét kritériumának fogható fel. Ebben a perspektívában például értelmezhetők lennének az állatok jogairól szóló, újabban divatos kijelentések. Ami egy élőlénynek a fennmaradásához szükséges, arról mondhatnák egyesek, hogy megilleti azt. Vagy kissé kitágítva a kört, ami egy biológiai rendszer működéséhez szükséges, az tűnhet valamilyen alanyi értelemben jogosnak is. A keresztény perszonalizmus hagyományának keretében persze másként beszélünk a jogról: jogai csak személyeknek lehetnek, sőt a nyugati jogi felfogásban személyiség és jogalanyiság rokonértelmű szavaknak számítanak. Hans Welzel elmélete logikai jellegű de szerényebb következtetésre jut Maiho- fernél. Felfogása szerint a törvényhozó hatalmát materiális logikai struktúrák korlátozzák, ha ezeket áthágja, önellentmondásba esik. így végül is, szerinte, szintén magának a tárgynak a szerkezete határolja le a törvényhozó akaratát, s így ez tölti be egyfajta magasabb norma funkcióját. Maga az az előfeltevés is, mely a jog érvényességéhez szükséges, egy ilyen tárgyi adottságban találja meg alapját, hiszen a társadalmi rend, sajátosan a jogrend, annak elismerésén ala4 Századunk természetjogi vitáihoz lásd K. Kühl, Naturrecht. V. Neuere Diskussion, in Historisches Wörterbuch der Philosophie, Hrsg. v. Joachim Ritter - Karlfried Gründer, VI Basel/Darmstadt 1984, 609-623.
