Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 2. szám - Isten az Atya - Spiteris, Yannis - Gruber László (ford.): A középkori Bizánc és a pápaság

28 Yannis Spiteris primátus birodalmi eredetű. Mint mondja, Fokasz volt az a császár, aki a római széket minden egyház fejévé tette.27 Nicetasz, s e korszak összes görögének állításából immáron világos, hogy a bizánciak tudatában az ún. politikai princípium, mint az egyhá­zi jurisdikció forrása, kiszorította a vallási vagy péteri princípiumot. Emiatt a primátus nem lehet állandó-jellegű, hanem alárendelődik a bi­rodalmi főváros áthelyeződéseinek és a „római”, azaz a „bizánci” biro­dalom iránti hűségének. Nicetasz határozottan képviselte a translatio imperii princípiumot, s le is vonta belőle a következtetéseket: „Miután isteni akaratból e városba helyeződött át a biro­dalom (központja), e méltóságból kifolyólag, Konstantiná­poly lett a Kelet új feje, s következésképpen, immáron saját tekintélyével tárgyalhatja és oldhatja meg az egyházi ügyeket. ”28 Róma végül még a tiszteletbeli primátusát is elveszítette, nem any- nyira a Filioque „eretneksége”, hanem a „birodalommal szembeni hűtlensége” miatt, vagyis: „... amikor tekintélyét felhasználva megtámadta a mo­narchiát és megosztva a birodalmat (Nagy Károly császárrá koronázásával), megosztotta a püspököket és elválasztotta a nyugati egyházat a keletitől.”29 Az egyházak megosztottak, mivel a birodalom megosztott, és a fe­lelősség teljesen a pápát terheli, aki Nagy Károlyt megkoronázva el­árulta és így megosztotta az egyetlen birodalmat a földön.30 Nicetasz itt a középkori bizánci ideológia egyik legjellemzőbb prob­lémáját érinti: a birodalom és a császár (mint az egy és egyetlen Isten egy és egyetlen képviselője) egységének és egyetemességének a prob­27 Vö. Diai., 188, 1217 A. 28 Diai., PL 188, 1219 A. 29 Diai., PL 188, 1231 A. 30 Ugyanott.

Next

/
Thumbnails
Contents