Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 2. szám - Gál Ferenc emlékezete - Bolberitz Pál: Gál Ferenc a pap és a teológus
8 Bolbertz Pál koromban, emlékszem, egyik káplántársam csodálatos prédikációt tartott a hívek nagy megelégedésére. Én azonban lelepleztem sikerének titkát. „Te a Gál legújabb könyvéből mondtál föl egy fejezetet” súgtam neki huncut mosollyal. Belátta, hogy így van. Szóról szóra megtanult egy fejezetet és azt mondta el saját szentbeszédeként, mert annyira azonosulni tudott a szerző gondolatvilágával. Gál Ferenc rendíthetetlen, hatalmas munkabírással rendelkezett. Fiatalokat megszégyenítő szívósságát mindnyájan csodáltuk. Már nyugdíjas korában je- l lent meg kétkötetes összefoglaló dogmatikája, amit megelőztek azok a munkák, melyekben a dogmatika minden ágazatát könyv formájában feldolgozta. „Jézus Krisztus a megváltó” c. műve a krisztológiát, az „Örök élet reménye” c. könyve az eszkatológiát, az „Istenről beszélünk” a teológiai istentant dolgozta föl a legújabb irányzatok összefüggésében. E rövid megemlékezés nem biztosíthat helyet más hasonló értékű műveinek ismertetésére, de azt is meg kell jegyezni, hogy a bibliamagyarázó igehirdetés szorgalmazására több műve jelent meg, amelyekben az újszövetségi szentírás egy-egy könyvét és Szent Pál leveleit magyarázta. Alázatára és ügyszeretetére jellemző, hogy készségesen „állt be” társszerzőként egykori tanítványai, majd tanár kollegái mellé munkatársnak és velük együtt írt könyvet. A tudományos rész- problémák kutatásában és feldolgozásában is élen járt. Ezt bizonyítja a számos tanulmány, elemző írás, mely évek hosszú során a Vigilia, Teológia, JEL, Communio hasábjain megjelent. Legnagyobb alkotása mégis a szentírásfordítás volt. A máig is kapható és a Szent István Társulatnál folyvást újra megjelent Ó- és Újszövetség (Szentírás) fordítása - főleg az Újszövetség - szinte kizárólag az ő munkája. A Szentírás nagy ismerőjeként sokat tett elméletben és gyakorlatban a keresztények egységéért. Máig használható, kitűnő könyvet írt az ökumenizmusról. Gál Ferenc mint teológus abban volt nagy és eredeti, hogy képes volt önálló magyar teológiai nyelvet teremteni, továbbá páratlan mértéktartással tudta úgy közvetíteni a modern nyugati teológiát magyar földön, hogy az megmaradt katolikusnak, európainak és a magyar egyház számára is „emészthető”-nek. Pap és teoló- f gus volt egy személyben. Igehirdetését a teológia járta át, teológiája , pedig mindig egyben evangéliumhirdetés is volt. Amikor halálos ágyánál meglátogattam, megköszöntem neki mindazt, amit tőle kaptam és