Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 2. szám - Gál Ferenc emlékezete - Bolberitz Pál: Gál Ferenc a pap és a teológus
6 Bolberitz Pál arra, hogy a Budapesti Tudományegyetem Hittudományi Karán kezdhette tanulmányait, majd hamarosan Rómában a német-magyar kollégium növendékeként a Pápai Gergely Egyetem Teológiai Karán folytathatta és fejezhette be a stúdiumokat. Pappá szentelése után a háborús körülmények miatt haza kellett jönnie, és mint bodrog- keresztúri káplán szerezte 1942-ben meg a budapesti teológiai kar fundamentálteológiai tanszékén Szabó Vendel professzor irányítása mellett a teológiai doktori fokozatot. Doktori disszertációja modern témát dolgozott föl, XI. Pius pápa teológiáját (nyomtatásban is megjelent, hiszen akkor ez kötelező volt). Kassai teológiai tanárságát a háború után a lelkipásztorkodással kellett fölcserélnie, de továbbra is egyházmegyéjének magyarországi részén, Hejcén a kispapok tanára maradt és szinte az összes teológiai tárgyat, továbbá a filozófiai tárgyakat is végigtanította. Mikor kinevezték új egyházmegyéjének központjába, Egerbe a főegyházmegyei Hittudományi Főiskola tanárnak, a rendkívül nehéz körülmények ellenére, sokszorosított jegyzetet készített, ami az újszövetségi szent könyvek egzegézisét tartalmazta egyszerű, világos és érthető formában. Ez abban az időben óriási tett volt, hiszen a papnövendékek többnyire latin nyelvű, külföldön megjelent könyvekből tanultak és korszerű tudományos színvonalon megírt modern szentírás-magyarázat egyáltalán nem állt rendelkezésre. A papság főleg régi, barokkos prédikáció-gyűjteményekből készült az igehirdetésre és a „Gál-jegyzet” ritka kincs volt, amit a fiatal papok buzgón másoltak, hogy ne jámbor közhelyeket, hanem valóban a Szentírás tanítását prédikálják a híveknek. Amikor 1959-ben a Hittudományi Akadémia dogmatika professzora lett, olyan intézménybe lépett, melynek alig volt néhány kispap-hallgatója, akiken kívül egy-egy érdeklődő civil fiatalember figyelhetett szavaira. Tavasszal mintegy kilencven papnövendéket állami nyomásra (mivel nem voltak hajlandók részt venni a békegyűléseken) el kellett távolítani és ez a kialakult helyzet nyomasztóan hatott magára a Hittudományi Akadémiának nevezett egykori hittudományi karra is. Ám Gál professzor úr higgadt egyénisége és átfogó nagy tudása életet vitt a Kar megnyomorított fa- Tlai közé. Évről évre növekedett a hallgatók száma és az ő hatására mintegy „divat” lett a lelkipásztorkodó papság körében teológiával foglalkozni. A papság megérezte szavaiból, hogy a tudomány műve-
