Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Moll, Helmut - Török József (ford.): A hit vértanúi a XX. században

68

Helmut Moll

vesen voltak.13 Több, mint kétszáz világi pap és szerzetes esett áldozatul az üldözésnek. Mellettük sok világi férfi és nő, sőt fiatalok is, különféle társadalmi helyzetből és hivatásból. Egyetemi tanárok, egyetemi hallgatók, nevelők, tanítók és munkások.

b. A kommunizmus áldozatai

A marxista ideológia a kommunista államokban öltött testet.14 A kommunista állam először Oroszországban alakult meg, s ott az ortodox egyház ellen fordult. Az üldözés a cári család kivégzésével kezdődött 1917-ben, de főleg a harmincas években tombolt, Sztálin uralma alatt. Külön ki kell emelni a németajkú lakosság szenvedését, akik kisebbségi szigetekben éltek, de elhurcolták őket és nagy részüket megölték. Körülbelül nyolcszázezer német telepest hurcoltak el a Volga mellékéről Szibériába. A kutatók megállapítása szerint Sztálin és Hruscsov idejében körülbelül kétszázezer lelkészt öltek meg a különféle egyházakból. Ezeknek a szenvedéséről VI. Pál pápa is megemlékezett. 15

Európa keleti részén sokfelé üldözték az Egyházat, de az áldozatok sorsáról kevés feljegyzés maradt. Úgy látszik, hogy az állami vezetők ezekről az esetekről a dokumentumokat is megsemmisítették. Néhány nevet azonban említhetünk. A Szovjetunióban megölt klerikusok közül kiemelkedik Tiraszpol püspöke, Alexander Frison, akit 1937-ben végeztek ki, s aki egyházmegyéjének utolsó püspöke volt. A Koblenz mellett született észtországi püspöknek, Gottlieb Profittlich-nek a sorsát mindez ideig nem lehetett kideríteni. Mivel nem akarta püspöki székhelyét, Revaét elhagyni, 1941-ben a Szovjetunióba deportálták, s többé nem lehetett hallani róla.

13 Verlautbarungen des Ap. Stuhls, 126, S. 78.

14 A. Galter, Rotbuch der verfolgten Kirche, Recklinghausen, 1957.

15 Evangelii nuntiandi, nr. 19.