Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Schipperges, Karl-Josef - Bolberitz Pál (ford.): Vallás és politika

50 Karl-Josef Schipperges A társadalmi és a kozmikus rend A középkori filozófia még egy szempontot átvett a régi keleti ha­gyományból, de sajátos keresztény értelmet adott neki. A régieknél a természet rendje nem volt elválasztható a társadalmi rendtől.31 De míg keleten az istenek a kozmoszhoz tartoztak, addig a keresztények számára Isten a kozmosz felett áll, mint Teremtő. A teremtmények az ő akarata szerint rangjuknak megfelelő helyet kapnak. Ez a világ rendje, a nagy „világszimfónia”,32 amelybe be van helyezve az ember társas élete is. A társadalmi élet a kozmosz része és annak törvényei szerint kell megszervezni. Ahogy Isten kormányozza a világegyete­met, úgy kormányozza a király az emberi közösséget. A politika, az etika és a metafizika elválaszthatatlan egységben van.33 Az emberre nem az autonómia vonatkozik, hanem a „theonomia”, mert min­denben alá van vetve Isten törvényének.34 A szuverenitás teológiai fogalom és igazában csak Istenre alkalmazható.35 A királynak úgy kell az országot kormányozni, mint ahogy Isten a mindenséget kor­mányozza,36 ő az Isten földi szolgája és képviselője.37 Az általa ho­zott törvény Isten akaratát is kifejezi.38 A király csak neki tartozik fe­lelősséggel.39 Az újkori autonómia Max Weber szerint a modern kor fő jellemzője a célracionalitás és a mítosztalanítás,40 mások szerint azonban ez inkább a demokrati­31 Weber-Schäfer, u.o. 17. 32 T. Steinbüchel, Christliches Mittelalter, Darmastadt, 1968, 116. 33 P. L. Assoun, Dictionnaire des oeuvres politiques, 1967, 249. 34 T. Steinbüchel, u.o. 127. 35 C. Schmitt, Politische Theologie, München, 1934, 49. 36 Aquinói Szent Tamás, De regimine Principum, 1.12. 37 U. o. 1.8. 38 P-L-Assoun, U.o. 199. 39 A. Dempf. Sacrum Imperium, Darmstadt. 1954. 8. 40 M. Weber, Religionssoziologie, Tübingen, 1972, 108.

Next

/
Thumbnails
Contents