Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Schipperges, Karl-Josef - Bolberitz Pál (ford.): Vallás és politika

50

Karl-Josef Schipperges

A társadalmi és a kozmikus rend

A középkori filozófia még egy szempontot átvett a régi keleti hagyományból, de sajátos keresztény értelmet adott neki. A régieknél a természet rendje nem volt elválasztható a társadalmi rendtől.31 De míg keleten az istenek a kozmoszhoz tartoztak, addig a keresztények számára Isten a kozmosz felett áll, mint Teremtő. A teremtmények az ő akarata szerint rangjuknak megfelelő helyet kapnak. Ez a világ rendje, a nagy „világszimfónia”,32 amelybe be van helyezve az ember társas élete is. A társadalmi élet a kozmosz része és annak törvényei szerint kell megszervezni. Ahogy Isten kormányozza a világegyetemet, úgy kormányozza a király az emberi közösséget. A politika, az etika és a metafizika elválaszthatatlan egységben van.33 Az emberre nem az autonómia vonatkozik, hanem a „theonomia”, mert mindenben alá van vetve Isten törvényének.34 A szuverenitás teológiai fogalom és igazában csak Istenre alkalmazható.35 A királynak úgy kell az országot kormányozni, mint ahogy Isten a mindenséget kormányozza,36 ő az Isten földi szolgája és képviselője.37 Az általa hozott törvény Isten akaratát is kifejezi.38 A király csak neki tartozik felelősséggel.39

Az újkori autonómia

Max Weber szerint a modern kor fő jellemzője a célracionalitás és a mítosztalanítás,40 mások szerint azonban ez inkább a demokrati31 Weber-Schäfer, u.o. 17.

32 T. Steinbüchel, Christliches Mittelalter, Darmastadt, 1968, 116.

33 P. L. Assoun, Dictionnaire des oeuvres politiques, 1967, 249.

34 T. Steinbüchel, u.o. 127.

35 C. Schmitt, Politische Theologie, München, 1934, 49.

36 Aquinói Szent Tamás, De regimine Principum, 1.12.

37 U. o. 1.8.

38 P-L-Assoun, U.o. 199.

39 A. Dempf. Sacrum Imperium, Darmstadt. 1954. 8.

40 M. Weber, Religionssoziologie, Tübingen, 1972, 108.