Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Ratzinger, Joseph - Győrffy Andrea (ford.): Párbeszéd a vallások között
PÁRBESZÉD A VALLÁSOK KÖZÖTT 35 7. Következtetések Mit várhatunk tehát a vallások közötti párbeszédtől? Az egyisten- hívő és megváltást hirdető vallásoknak több a vonzóereje, mint a misztikus és pragmatikus vallásoknak? Először is nyíltan ki kell jelenteni, hogy aki a párbeszédektől a vallások valamilyen egyesülését várja, az csalódik. A kinyilatkoztatás lezárulta utáni történeti helyzetben erre nem lehet számítani. Mégis mi várható? Három dolgot említek: a. A vallások találkozása nem úgy lesz gyümölcsöző, ha az igazságról lemondunk, hanem csak úgy, ha mélyebben keressük az igazságot. Sem a kételkedés nem visz előbbre, sem az egyszerű pragmatizmus. Az igazságról és a meggyőződésről való lemondás nem emeli az embert, hanem megfosztja igazi nagyságától és legföljebb haszon- élvezővé teszi. Ellenben tiszteletben kell tartani a másik hitét és a párbeszédre való készségét, hogy keresse az igazságot, amely tovább vezethet bennünket. Törekedni kell arra, hogy kiemelkedjünk a szűk látókörből és igyekezzünk a másikat megérteni. Hiszen Isten bizonyos mértékben mindig felfoghatatlan marad, s a hozzá vezető úton mi mindig vándorok leszünk, ezért van mit tanulni. b. A párbeszédben tehát a pozitívumot kell keresni, de azért a kritikus elemeket sem szabad elfelejteni. A vallásokban fellelhetők az igazság gyöngyszemei, de azok sokszor rejtve maradnak, és állandóan jelentkezik a veszély, hogy a lényeg helyére mellékes dolgok kerülnek. A vallás feladata az, hogy az embert elvezesse az igazságra, de el is zárhatja az utat előtte. Mások vallásosságát könnyű kritizálni, annál nehezebb önkritikát gyakorolni. Karl Barth megkülönböztette a kereszténységben a hitet és a vallást. Annyiban viszont nem volt igaza, hogy a kettőt teljesen szétválasztotta, s csak a hitet tartotta pozitív elemnek, a vallást magát negatívnak. A vallás ugyanis nem egyéb, mint a hit megélése. Természetesen egyes esetekben vannak eltolódások, azért a vallást a hit oldaláról állandóan meg kell tisztítani a fölösleges rárakódásoktól. c. Igaz-e, hogy a missziót, a hit terjesztését abba kell hagyni, és inkább azon fáradozni, hogy az emberek jobb keresztények, zsidók,
