Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Waldenfels, Hans - Gál Ferenc (ford.): A vallások tanítása az üdvösségről
26 Hans Waldenfels dását a túlvilágra helyezte, ami igaz ugyan, de a hitnek, a reménynek és a szeretetnek már itt is vannak élményszerű megnyilatkozásai. A keresztény életforma, a szeretet gyakorlása, a közösség lelkesítő hatása mind beletartozik a vallásos életbe. Bár a kereszténység sokféle gyakorlati megoldást ajánl, amelyek az üdvösség kiérdemlésének szolgálatában állanak: nevelés, gondoskodás, gyógyítás, misztikus elmélyedés, de Jézus élete ennél gazdagabb volt, s annak követését is át kell vinni a gyakorlatba. 10. Boldogság és áldás Az emberek különböző alkalmakkor szerte a világon kívánnak egymásnak boldogságot és áldást. Az űj év és az évfordulók tele vannak ilyenekkel. Ezek mögött az a tapasztalat áll, hogy a baj és szenvedés idejét sokszor felváltja a békés korszak. A hívő emberek pedig remélik Isten segítségét. Sőt az ember maga is igyekszik legyőzni a rosszat és elviselhető jövőt akar kialakítani. A vallás azonban több, mint az ilyen természetes megnyilvánulás. A vallásnak van határozott célja és feladata. Egyrészt az embert megtérésre, az erkölcsi jó elfogadására kell elvezetni, ami együtt jár a megtéréssel, a belső átalakulással; másrészt világossá kell tenni, hogy a teljességet, az üdvösséget nem képes maga kialakítani, hanem csak felülről kaphatja. Attól, aki Ura az életnek és a mindenségnek. Ebben a széleskörű meggyőződésben hirdeti a kereszténység az üdvösséget. Meggyőző ereje annak van, ami a keresztény vallás igazi témája: A názáreti Jézusban az isteni személy emberré lett és egyszerűen bemutatta az élet értelmét és az üdvösség útját. Egyúttal azt is bizonyította, hogy az üdvösségnek ő az osztogató ja. Ő minden ember számára meghirdette az üdvösséget és arról is biztosított, hogy az eléréséhez szükséges eszközöket is megadja. Az eszközök felhasználása természetesen függ az egyes ember tehetségétől, külső és belső adottságaitól. Csak így beszélhetünk az adomány és a kötelezettség, az elfogadás és együttműködés összhangjáról. Az emberi személy üdvössége csak annak átélése lehet, hogy őt a személyes Isten, a Teremtő, egészen elfogadta. A
