Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 4. szám - Vedd a Szentlelket - Vanhoye, Albert - Gruber László (ford.): A papság a Bibliában
A PAPSÁG A BIBLIÁBAN 19 elnevezést az apostolokra vagy a keresztény közösség más vezetőire. Szent Pál a leveleiben nem alkalmazza a papi címet sem Krisztusra, sem önmagára, sem másokra. E kifejezések távolléte mintegy benn- foglaltan magyarázza ennek a nagy újdonságnak a tudatát, melyet az első időszakban nem lehetett kifejezni a régi terminusokkal. A papi kategóriák újbóli, alapos kidolgozása volt szükséges ahhoz, hogy alkalmazni lehessen azokat a keresztény valóságra. Ez a munka éveket vett igénybe. Hasznossága ugyanakkor nagy jelentőségű volt; a Krisztus-misztérium elmélyítésében nyilvánult meg. Ennek végeredménye, hogy az egyetlen módszeres krisztológiai traktatus/értekezés, mely az Újszövetségben található, papi-krisztológiai: ez a Zsidókhoz írt levélben található. Tény, hogy a krisztológia a többi újszövetségi iratban is nagy területet foglal el, de egyikben sincs ennyire alaposan és szisztematikusan magyarázva. A papi-krisztológia ekkleziológiai következményei rendkívüliek, de ezek még nem nyernek teljes kifejeződést az Újszövetségben. Csupán néhány szöveg állítja az Egyház (lPét 2,4-5.9), vagy a keresztények (ApCsel 1,6; 5,10; 20,6) részesedését Krisztus papságában. A Rómaiaknak írt levél egyik része (Rám 15, 15-16) vázolja az apostoli szolgálat papi definícióját. Rövidségük ellenére ezek a szövegek rendkívül jelentősek. A későbbi tanbeli fejlődés kezdetét és alapját képezik. 2. Az új szövetség papsága Ha egyetlen formulával akarnánk kifejezni a keresztény papság újdonságát, akkor az - véleményem szerint - ez lenne: „az új szövetség papsága”. Ez a kifejezés mindent magában foglal: először is, Krisztusnak, „egy új szövetség közvetítőjének” {Zsid 9,15; 12,24) a papságát, aztán Krisztusnak az áldozatát, amely megalapította „az új szövetséget az O vérében” (Lk 22,20; lKor 11,25), majd „egy új szövetség szolgáinak” apostoli szolgálatát, ahogyan mondja Pál (2Kor 3,6), és végül az egész Egyház, az új szövetség népének papságát. Az Ószövetségben, papság és szövetség között biztosan volt kapcsolat, de ezt kifejezett módon nem fogalmazták meg. A Sinai-hegy- nél történt első szövetségkötés (Kiv 24,3-8) a papok közreműködése nélkül zárul, noha egy előző részben említés történik róluk (Kiv
