Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám - Veni Sancte Spiritus - Jáki Szaniszló - Szabó László (ford.): Newman és a tudomány
NEWMAN ÉS A TUDOMÁNY 61 rámutatott a tudomány és vallás közötti, legveszélyesebb és legtöbbször észre sem vett konfrontációra. Ha mindkettő tartaná saját kompetenciáját, kevés tér nyílna a konfrontációra: ezt a pontot fejtette ki Newman részletesen a Dublin-i Katolikus Egyetemen tartott előadásai egyikében, amelyről később még szó lesz. De ő tévedhetetlenül érezte, hogy a konfrontáció egy pszeudovallásba fordult tudomány és egy puszta természettudománnyá lefokozott kinyilatkoztatott vallás között van, és hogy ez utóbbinak mint ilyennek nincs joga a természetfölöttiről szólni, amely csak a Kinyilatkoztatás révén ismerhető meg. Ezért tekintette Newman a The Tamworth Reading Room-ban a tudományt, vagy inkább a tudománnyal való ideológiai visszaélést a hitetlenség előfutárának. Ezt a témát pozitív aspektusaiban az első és utolsó levélben fejtette ki. Itt megválaszolta azt a kérdést, mi a világi, vagyis nagyrészt tudományos oktatás. Ezt félszemével Lord (Henry Peter) Brougham akkor már csaknem két évtizedes hadjáratára tekintve tette, amely miatt egy évszázaddal később kialakult az, amit „sci- entizmus” névvel illetünk. Newman jogosan látta meg, hogy Peel ambivalens álláspontja a természetes és természetfölötti viszonyának kérdésében azt a bizonytalan egyensúlyt képviselte, amely szükségszerűen vonzódott a szorosan deisztikus, ha nem titkoltan naturalista állásponthoz, amelyet Brougham sok sikerrel hirdetett. 1825 óta Brougham föl-le utazott az országban, hogy létrehozza a nyilvános könyvtárakat és a mechanikusok intézményeit. 1832-ben ő alapította Penny Magaziné t és egy évvel később elindította a Penny Encyclopedia-1. A Discourse of the Objects, Advantages, and Pleasures of Science (Értekezés a tudomány tárgyairól, előnyeiről és öröméről) c. 48 oldalas, sűrűn nyomtatott röpirata az első olcsó propaganda munka19 volt annak a tételnek az érdekében, miszerint a gyakorlati (tudományos) ismeretekben szerzett jártasság az erkölcsi erények gyakorlásához vezet. Jóllehet Brougham elismerte, hogy „direkt közbeavatkozással, csodás közbelépéssel megismer19 Baldwin, Cradock and Joy, London, 1827. Ismét köszönetét mondok Chavasse atyának az Oratory Libraryben őrzött példány fotókópiájáért. Sokkal könnyebben hozzáférhető a szöveg: Vol. VII (pp. 291-370) of Brougham’s Works (Adam and Charles Black, Edinburgh, 1872), amely Brougham írásait tartalmazza a természetes teológiáról.
