Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Waldenfels, Hans - Gál Ferenc (ford.): A vallások tanítása az üdvösségről
a vau Ások tanítása az üdvösségről 19 d. Evilági és túlvilági üdvösség Hol valósul meg az üdvösség? Milyen helyhez vagy állapothoz van kötve? A hagyományos keresztény értelmezés szerint a halál után, a túlvilágon részesedünk benne, s itt a halálnak egyszeri, döntő jelentősége van. A boldogság teljes hazatalálás és a személy kiteljesedése. De természetesen az ember itt is tovább kérdezhet, hogy ilyen teljesség lehetséges-e és hogy valóban egy másik világban következik-e be? Ezzel ellentétben egyes vallások az újra születésben, a reinkarnációban látják az ember jövőjét.10 e. Az én üdvösségem és a világ beteljesedése Az üdvösségnek a világra való vonatkoztatása még újabb szempontokat tár fel. Az üdvösség végső fokon nem lehet csupán az egyes ember boldogsága, hiszen a személy kapcsolatot keres másokkal, s mindenkit érint a családnak, a törzsnek, az elődöknek és annak a közösségnek a sorsa, amelyet szeretett. Hasonlóképpen érdekel bennünket a természetnek, a külvilágnak a sorsa, amelyből ismereteinket szereztük és amely életünket fenntartotta. Az is érdekel bennünket, hogy milyen szerepe lesz a teremtett dolgoknak a Teremtőhöz fűződő viszonyunk végleges alakulásában vagy az emberek egymás közötti szeretetének kifejezésében. Vagyis oda jutunk, hogy a végleges boldogságról nem lehet képünk anélkül, hogy Isten teremtő és megváltó tervét ne tanulmányozzuk. 3. Az üdvösség meghiúsulása Aki üdvösségről, boldogságról beszél, az hallgatagon arra is utal, hogy az emberi élet — ahogy van — nem teljes, nem befejezett, sőt ki van téve szenvedésnek, csapásoknak, igazságtalanságnak, értelmetlenségnek és kegyetlenségnek. De az ember vágyik a rossz legyőzésére. Amilyen sok az életben a negatív tapasztalás, olyan sokféle a remélt szabadulás és boldogság is. A különféle vallások úgy je10 H. Kochanek, Reinkarnation oder Auferstehung, Freiburg, 1992.
