Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 1. szám - Jézus csodatettei - O´Donnell, John - Dolhai Lajos (ford.): Teológiai módszer a dogmatikus-szisztematikus teológiában
TEOLÓGIAI MÓDSZER A DOGMATIKÜS-SZISZTEMATIKÜS TEOLÓGIÁBAN 59 hit nem a consuetudo kérdése. Krisztus kinyilatkoztatta nekünk, hogy ki az Isten.3 Másodszor érdemes megjegyezni, hogy a Szentháromság dogmájának megfogalmazása végett az Egyház több évszázados reflexióba kezdett, ami végül is nem kevesebbet, mint magának a Létnek egy újfajta megértését kezdeményezte. Ha Arisztotelész istenfelfogását nézzük, nála a Mozdulatlan Mozgató önmagát gondolta ki. Úgy gondolták, hogy a legfőbb valóság, az Isten önmaga felé fordult. A Szent Ágoston és az Aquinói Szent Tamás közötti ezer esztendőben az Egyház újragondolta a Lét jelentését. Már a kappadókiai atyáknál azt látjuk, hogy a Szentháromság személyei a relatioban különböznek. Szent Tamás továbbgondolta ezt a meglátást és szisztematikus módon kifejtette a S. T. q. 29. art. 4-ben, és szentháromságtanában a subsistens relatio fogalmával határozza meg a személy fogalmát. A Szentháromság mindegyik személye azonos az isteni lényeggel, de különböznek is egymástól, egymáshoz való viszonyuk alapján. Azzal, hogy Szent Tamás ezt a szintézist javasolta, tulajdonképpen a Lét újfajta megértését is elősegítette. Isten természetesen Egy, de Isten egysége nem az utolsó szó a létről. Eltérően a monizmustól (mint például a neoplatonizmus), s a keleti vallásoktól (mint például a buddhizmus), a keresztények a Létben a másságot is meglátják. Nem úgy tekintik Istent, mint aki önmagát gondolta ki. Isten a szeretet. Ezért az Atya mindig együtt van a Fiúval és a Szentlélekkel. S mivel a Szentháromságon belül a másság is jelen van, anélkül, hogy az egységet lerombolná, a keresztény hitben megvan a lehetőség arra, hogy ugyanígy elfogadja a világban lévő másságnak az értékét. A keresztény hit nem világ-tagadó, hanem világ-igenlő. A hit, azáltal, hogy keresi a megértést, magába foglalja a Lét megértését is, ami végeredményben nem más, mint a szentháromságos szeretet, és így a Lét misztériumát az isteni lét mélységeiben meglévő kölcsönös és dialogikus szeretetben találja meg. 3 Vö. J. RATZINGER, tntroduzione al crístianesimo (Queriniana, 1969), 3. fej.: „II Dio della fede, il Dió dei filosofi".
