Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1997 / 1. szám - Jézus csodatettei - O´Donnell, John - Dolhai Lajos (ford.): Teológiai módszer a dogmatikus-szisztematikus teológiában

56

JOHN O'DONNEL S. J.

A módszerhez vezető hasonló út ismerhető meg Philip Rosato cikkében: „Miért tanuljuk a teológiát Rómában?”1 Bevezetésként a római egyetemeket említi, ahol a professzorokat felszólították, hogy a katolikus hitet nemzetközi, a kultúrák sokféleségét figyelembe vevő módszerrel tanítsák. Rosato Macquarrie módszeréhez hasonlót ajánlott, de ugyanakkor említette és kibővítette ezt, amit Macquerrie bemutatott.

Rosato a teológia klasszikus fogalmával indít, miszerint „fides quaerens intellectum” és megjegyzi, hogy a katolius teológia számára 1950-ig az „értelem" maga az „ontológiai értelem” volt. Megjegyzi, hogy a hit ontológiai dimenziójának keresése nyilvánvalóan kritikai természetű, ezért ez a módszer az igazságot helyezi vizsgálódásának középpontjába, isten lényege és Isten igazsága megegyezik. Ez a módszer kiindulópontjának a hit igazságait tekinti, melyeket az egyházi Tanítóhivatal mutat be. A Szentírás és a Szenthagyomány adatait hangsúlyozottan kiemeli, és a deduktív módszert használja. Különösen kihangsúlyozza a hit tartalmát: a „fides quae”-1. A módszer gyengesége az, hogy nem kérdez rá a kinyilatkoztatott igazság emberre vonatkozó jelentőségére, és kisebb jelentőséget tulajdonít a világban élő ember történelmi dimenziójának. S éppen ezért kockázatos a hitnek ez a statikus megközelítése.

Ez a módszer megkívánja a fides quaerens intellectum existentia- lem egyensúlyát is. Felidézi a Gaudium et Spes 22. pontjának tanítását, amely szerint az ember misztériuma csak a megtestesülés misztériumában világosodik meg igazán. A teológiai módszernek ez a szempontja az emberi tapasztalat elemzésére és az ember történelmi- ségére helyezi a hangsúlyt. A kinyilatkoztatást úgy próbálja értelmezni, mint az emberi élet értelmére irányuló keresés beteljesülését. Mert végül is, ez a keresés csak Isten önmaga-odaajándékozásában találja meg a megoldást.

Rosato azonban túlmegy Macquerrie-n, hangsúlyozva a hit két másik dimenzióját, melyek különösen fontosak nekünk: a szociális és eszkatológiai dimeziót. Egy olyan korban, amikor különösen tudatában vagyunk a világ erőforrásainak elosztásában meglévő nagy arány1 V.ö. Perché studiare teológia a Roma? in Problemi e prospettive di teológia dogmatica, szerk. Karl H. Neufeld (Queriniana, 1983), 495-520.