Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 1. szám - Jézus csodatettei - Sullivan, Francis A. - Győrffy Andrea (ford.): A gyógyítás karizmája
A GYÓGYÍTÁS KARIZMÁJA 37 évtizedben azonban a karizmatikus mozgalom új'ra felszínre hozta az ilyen imának és gyógyulásnak a gyakorlatát. Csoportosan imádkoznak valakinek a gyógyulásáért, vagy olyan tagok külön imádkoznak, akikről azt tartják, hogy erre külön adományuk van. Ennek az a hatása is megvan, hogy a többiek is belekapcsolódnak az imába, vagy egyáltalán megtanulják, hogy a betegekért lehet imádkozni. Az igazi karizmatikus mozgalomban jellemző az a magatartás, hogy a betegek gyógyulásáért bizalommal lehet Istenhez fordulni, akár gyógyítható a betegség természetes úton, akár nem. A meggyőződést a gyakorlat is igazolja. De senkinek sincs olyan tapasztalása, hogy minden ima abban a formában nyer meghallgatást, ahogy mi elgondoljuk. Ellenben sokan meggyőződnek arról, hogy az imádság akár testi, akár lelki formában meghallgatásra talál. A karizmatikus mozgalomban akadnak olyanok is, akik az ilyen ismételt tapasztalás alapján felismerik, hogy ebben az imaszolgálatban küldetésük van. Talán ilyenekre vonatkozik Pál apostol szava, hogy ők a gyógyítás adományát kapták. Ez hasonlít a prófétai adományhoz. Isten megteheti, hogy embereken keresztül üzen egyéneknek és közösségeknek, akár természetes, akár természetfeletti módon. Ez azonban nem állandó adomány. Hasonlóképpen a gyógyítás adománya sem jelent állandó erőt és hatalmat. A kérést mindig Isten hallgatja meg, s ő adja a segítséget saját bölcsessége szerint. Ezért téves dolog lenne az ilyen emberekről mint gyógyítókról beszélni. Amint láttuk, Pál apostol is kerülte ezt a megnevezést. A gyógyítás adományának értelme. A karizmatikus gyógyulásoknál minduntalan visszatér a kérdés, hogy miért gyógyulnak meg egyesek és mások miért nem. Úgy gondolom, a megoldást éppen a karizmatikus gyógyulások természetében kell keresni, ami legjobban akkor válik érthetővé, ha Jézus csodás gyógyításait tanulmányozzuk. Ebből a szempontból nagyon figyelemre méltó D. Stanley tanulmánya arról, hogy az evangélisták miként számolnak be az ilyen eseményekről.1 Stanley úgy látja, hogy az evangélista a gyógyításokat úgy mutatja be, mint a gonoszság elleni harc egy részét. Márk számára Jézus gyógyítása a Sátán elleni harc kezdete volt. Jézus azért jött, 1 D. Stanley, Salvation and Healing, in: The Way, 10 (1979), 298 kk.
