Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 1. szám - Jézus csodatettei - Calster, Stefaan van - Győrffy Andrea (ford.): Bibliai csodaleírások
34 STEFAN VAN CALSTER alig mond valamit, tehát olyanra terelődne a hallgatók figyelme, ami nem célja a kinyilatkoztatásnak. Hasonlóan téves hozzáállás a dramatizálás, ahol az egyes tettek rendkívüliségére fektetik a hangsúlyt. Ebben az esetben a hallgatók megrekednek a rendkívüli benyomásnál, s nem azt keresik, hogy ki volt Jézus. Márpedig a szentírási szövegben ez a lényeg. A racionalista magyarázatok a csodákat természetes eseményként tüntetik fel. A háttérben ott van a meggyőződés, hogy csoda pedig nincs. Ezért a gyógyulásokat a pszichoszomatikus jelenségek sorába utalják, vagy például a kenyérszaporítás úgy zajlott le, hogy mindenki elővette a magáét és megosztotta szomszédjával. Gyakori volt a spirituális magyarázat is, amely a csodán csak belső lelki élményt vagy kiszínezett vallási helyzetet értett. Például a vak maggyógyítása egyszerű jelképes elbeszélés arra, hogy Jézus a lélek szemét megnyitja a hitre. A valóság viszont az, hogy a csoda ténylegesen és tapasztalhatóan megtörtént, de annak jelképes értelme is van: aki a testi szemet meggyógyítja, az a lelki vakságot is tudja orvosolni. Buitmann egzisztenciális magyarázata is a szellemi jelentésre támaszkodik. Hála a történetiség elhanyagolható tényező, azt csak arra korlátozza, amit a racionalista kritika elfogad. Szerinte az evangélium nem történeti beszámoló, hanem kérügma, igehirdetés, mégpedig a kor mitikus nyelvén. Ezért a gyógyításokról szóló történetek szerinte nem akarnak többet mondani, mint azt, hogy Jézusban Isten kinyilatkoztatta üdvözítő erejét. Mindennek tévút jellege egyértelműen világos. Tehát hogyan beszéljünk a csodákról? Kevésbé a csodálatos jelleget kell fejtegetni, mert azzal a hallgatók figyelme a természeti törvény áttörésére irányul, noha nem az áll a középontban, ez csak előzmény. Arra kell törekedni, hogy a hallgatók Isten üzenetét ismerjék meg. Másrészt viszont a csodálatosat is ki kell emelni, de abban a nagy összefüggésben, hogy Jézus személyében Isten irgalma és sze- retete mutatkozik meg. A csoda valósága, történetisége és a benne levő üzenet összetartozik. Isten a csodát a kinyilatkoztatás jeleként adja. Tudni kell azt is, hogy egy valóság többféleképpen megközelíthető. Először is fel kell ébreszteni az érdeklődést a természetfölötti valóság iránt. Az evangélisták azt mondják el, hogy Jézus tetteiben, csodáiban
